Nehezen értelmezhető közszolgálati oktatóvideót tett közzé nemrégiben New York arról, hogy mi a teendő egy nukleáris támadás esetén. Az animált képsorokon egy talpig feketébe öltözött narrátor hölgy határozott, nyugodt hangon alapvetően három tanácsot fogalmaz meg:
- Keressenek minél gyorsabban menedéket egy épületben! Ott maradjanak távol az ablakoktól.
- Maradjanak az épületben! Húzódjanak a pincébe; ha nincs, a lakás közepére. Amennyiben a robbanás pillanatában a szabadban tartózkodtak, szabaduljanak meg a ruháktól, és vegyenek egy alapos fürdőt, hogy lemossák az esetleges radioaktív anyagokat.
- Kövessék a híreket! Tájékozódjanak a médiából új információkért, és várjanak a hivatalos értesítésig, míg kimerészkednek.
Persze egy kilencven másodperces videóban nagy mélységekre nem lehet számítani, de sokan így is megkérdőjelezték, hogy mennyi gyakorlati haszna van egy effajta anyagnak. Hiszen a három üzenet igaz nagyjából minden katasztrófára, legyen szó akár földrengésről, hurrikánról, terrortámadásról vagy éppen zombiapokalipszisről (egyébként erre a fiktív forgatókönyvre is létezik az amerikai hadseregnek terve).
Egyáltalán nem szó esik viszont arról, hogy a valóságban mi történne egy nukleáris robbanás során.
A narrátor nem említi az első hullámban pusztító tűzgömböt, majd az azt követő lökéshullámot, végül a radioaktív sugárzást. Márpedig az epicentrum közelében az épületek nemhogy fedezéket nem nyújtanának, de a detonáció után kő kövön nem maradna.
Az agglomerációjával együtt több mint húszmilliós New Yorkban tehát akár egyelten, kisebb hatóerejű nukleáris bomba is beláthatatlan pusztítást végezne. Az áldozatok számáról csak nagyvonalú becslések léteznek – hiszen rengeteg tényezőtől függ –, de minden bizonnyal már az első percekben százezrek, ha nem milliók vesznének oda.
Ráadásul egy támadás egy amerikai nagyváros ellen alighanem a harmadik – egyben nukleáris – világháború kirobbanását jelentené. A videóban szereplő tanácsok tehát legfeljebb akkor lehetnek hasznosak, ha kisebb hatóerejű, úgynevezett taktikai nukleáris fegyvert vagy hagyományos elven működő, de radioaktív anyaggal pusztítóbbá tett „piszkos bombát” vetnének be.
Másrészt sokakban felmerült a kérdés, hogy egyáltalán miért és miért most kellett közzétenni a felvételt.
„Én vagyok az egyetlen, aki halálra rémült? Csak 30-45 percnyi autóútra élek New Yorktól” – írta például az egyik twitterező.
– Ne kérdezzék hogyan és miért, elég annyit tudni, hogy „a nagy” becsapódott – vezette fel a videót a narrátor. A jelenlegi külpolitikai helyzetben persze nem kell nagy képzelőerő hozzá, hogy kitaláljuk, a tengerentúlon egy esetleges orosz támadástól tartanak. – Jobb félni, mint megijedni – adott érdekes magyarázatot Eric Adams, New York demokrata polgármestere. A városvezető úgy vélte, ők egyáltalán nem riogattak, és egy ilyen eshetőségre okos dolog felkészülni. A Reuters hírügynökség kérdésére pedig az illetékesek azzal indokolták az oktatási film elkészítését, hogy az ügyben sok megkeresés érkezett hozzájuk a lakóktól.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója ugyanakkor sietett mindenkit megnyugtatni, hogy a kormánynak nem volt ebben semmilyen szerepe, New York nem hírszerzési információk alapján hozta meg döntését.
Szakértők pedig egyetértenek abban, hogy az ukrajnai harcok ellenére egy nukleáris csapás valószínűsége továbbra is nagyon alacsony. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes korábban kifejtette, hogy a katonai doktrínájukban világosan le van fektetve, hogy mikor használhatnak nukleáris fegyvert: amennyiben tömegpusztító fegyvert vetnek be Oroszország ellen vagy ha hagyományos módon az ország létezését fenyegetik. Vlagyimir Putyin 2018-ban pedig úgy fogalmazott:
Ha valaki úgy dönt, hogy eltörölné Oroszországot a Föld színéről, hát jogunk van válaszolni. Persze ez az egész emberiségnek és a világnak katasztrófa lenne. De én Oroszország állampolgára és államfője vagyok. Mi szükségünk lenne a világra Oroszország nélkül?
Borítókép: Képkivágás a New York-i oktatófilmből (Forrás: YouTube)
