Augusztus közepén Venezuela ad otthont annak a Sniper Frontier fedőnevű nagyszabású hadgyakorlatnak, amelyen Oroszország, Irán és Kína mellett legalább tíz másik nemzet is részt vesz – adta hírül a The Rio Times című brazil lap. A művelet során a tájékoztatás szerint „előretolt katonai eszközöket helyeznek majd el Latin-Amerikában és a Karib-térségben”, az úgynevezett VRIC-országok – azaz Venezuela, Oroszország, Irán és Kína – pedig ezzel azt igyekeznek demonstrálni, hogy „a régió készen áll a többpólusú erő felkarolására”.
Az említett országok tehát egyértelmű üzenetet akarnak küldeni Washingtonnak: az Egyesült Államok nem érezheti magát biztonságban.
A lap emlékeztet, Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben, a június 17-én megrendezett Nemzetközi Gazdasági Fórumon tartott szentpétervári beszédében úgy fogalmazott:
Másfél éve, a davosi fórumon felszólalva ismét hangsúlyoztam, hogy az egypólusú világrend korszaka véget ért… annak ellenére, hogy minden lehetséges módon megpróbálták megőrizni ezt. Amikor megnyerték a hidegháborút, az Egyesült Államok Isten képviselőjének nyilvánította magát a Földön, olyan embereknek, akiknek nincs felelősségük – csak érdekeik. Látszólag nem vették észre, hogy eközben új erőközpontok jöttek létre, és ezek egyre hangosabbak.
Néhány nappal később Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) üzleti fórumán egyetértett Putyin kijelentésével, és felszólította a BRICS-tagokat, hogy egyesüljenek az egypólusú világrend ellen.
A mostani szervezkedés az eddigi legélesebb jele annak, hogy a dél-amerikai kontinens leginkább Amerika-ellenes országának számító Venezuela azon dolgozik, hogy fellendítse a kapcsolatokat Oroszországgal, Kínával és Iránnal. Nicolás Maduro venezuelai elnök régóta rossz viszonyt ápol Washingtonnal, ezt kihasználva Oroszország és Kína is szorosabbra fűzte viszonyát Venezuelával, ami hatalmas olajtartalékkal rendelkezik.
Már Washington is békülne Caracasszal
Az orosz–ukrán háború kitörése óta azonban Washington is igyekszik javítani a Venezuelával fennálló elmérgesedett viszonyon: június végén Washington magas rangú kormányküldöttséget küldött Caracasba, hogy tárgyalásokat kezdjen a venezuelai kormánnyal.
A tárgyalásokról ugyan Washington szűkszavúan nyilatkozott, a Fehér Ház annyit elárult, hogy a megbeszélések középpontjában az amerikai „energiabiztonság” állt, mivel Venezuela a Washingtonnal történt szakítás előtt szinte teljes kőolaj-termelését az Egyesült Államokba exportálta.
Washington még májusban jelentette be, hogy korlátozott mértékben enyhíti a Venezuelával szembeni szankciók egy részét, köztük a Chevron olajvállalathoz kapcsolódó szankciókat, azt állítva, azért, hogy elősegítse Maduro kormánya és az ellenzék közötti párbeszédet.
Az Egyesült Államok és Venezuela 2019-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait, miután Madurót 2018-ban az ellenzék által bojkottált választáson újraválasztották második elnöki ciklusára. A Maduro hatalomból történő kiszorítására tett kísérletében Washington elismerte Juan Guaidót, az ellenzéki vezetőt ideiglenes elnöknek, és szankciók egész sorát rendelte el Venezuela ellen.
Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videófelvételről készített kép orosz és fehérorosz katonákról a fehéroroszországi Breszt régióban fekvő egyik gyakorlótéren 2022. február 11-én. Az orosz és a fehérorosz fegyveres erők Szövetségesi Eltökéltség – 2022 kódnéven kezdtek közös hadgyakorlatot. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a hadgyakorlat célja a külső agresszió elrettentésének és visszaverésének gyakorlása védelmi művelet keretében, valamint a terrorizmus elleni küzdelem a Szövetségi Állam érdekeinek védelmében (Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)
