Ha nem tudnánk, hogy államfők és más vezető politikusok külföldi útjainak diplomáciai előkészítése heteket is igénybe vehet, azt gondolhatnánk, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter múlt szombaton kezdődő afrikai körútja hallatán Emmanuel Macron francia elnök is gondolt egyet, s Lavrov után eredt, nehogy lemaradjon valamiről. Erről persze szó sincs; mindkét politikus saját hazája érdekeit ment képviselni és szimpátiát kelteni egy szó szerint elég puskaporos és potenciális élelmezési világválságtól hangos helyzet közepette.
Macron hétfőn indult három nyugat-afrikai országot érintő, egyben új elnöki ciklusának első körútjára a fekete kontinensen, hogy új alapokra helyezze Franciaország és az afrikai államok gyarmatosítás utána kapcsolatait. A négynapos turnét kameruni látogatással kezdte a francia államfő, aztán Beninbe indul, majd Bissau-Guineában fejezi be az utazást.
A megbeszélések napirendjének legfontosabb pontja az élelmiszer-ellátási kérdés lesz, mivel az afrikai államok különösen a gabonahiánytól tartanak az orosz–ukrán háború miatt.
A biztonság is fontos téma lesz, mivel Franciaország arra készül, hogy idén befejezze kivonulását Maliból, miközben a régió országai igyekeznek elhárítani az iszlamista lázadások fenyegetését. Párizs mindazonáltal aggodalommal követi más hatalmak megjelenését is – ezek olyan területen igyekeznek megvetni lábukat, amelyet Franciaország, nem kis mértékben a gyarmati múlt miatt, még mindig befolyási övezetének tekint –, s különösen Törökország, de egyre inkább Kína és Oroszország is szúrja Párizs szemét.
Egy magas rangú párizsi tisztviselő szerint az afrikai kontinens problémájának megoldása az Élysée-palota politikai prioritása.
Az etnikai erőszaktól és az angol nyelvű szakadárok lázadásától sújtott Kamerunban Macron találkozik a 89 éves Paul Biya elnökkel, aki csaknem negyven éve irányítja az országot, és a világ leghosszabb ideig hivatalban lévő nem királyi vezetője. Biya vaskézzel vezeti az országot, s elutasítva a föderalista követeléseket leverte a szeparatisták lázadását. Macron szerdán a dzsihadista támadásoktól sem mentes Beninbe utazik, ahol valószínűleg vállveregetésben lesz része, amiért tavaly novemberben visszaszolgáltatták a francia gyarmati erők által ellopott történelmi kincseket. Csütörtökön Macron Bissau-Guineában fejezi be körútját, ahol politikai válság borzolja a kedélyeket, midőn Umaro Sissoco Embalo elnök átvenni készül a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) vezetését.
A francia elnök ahhoz is ragaszkodik, hogy Franciaország katonai jelenléte ne tűnjön el végleg a Maliból történő kivonulással, inkább alkalmazkodjon, azaz ne legyen előtérben, viszont a katonák időnkénti bevetésének továbbra is stratégiai szükségszerűségnek kell lennie.
A kivonulás hátterében egyébként az áll, hogy a két ország kapcsolata megromlott, miután a kormány inkább az orosz Wagner-csoport zsoldosaira bízta az iszlamista felkelők elleni küzdelmet.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Egyiptomot, Ugandát, Etiópiát, s Kongót átfogó körútjának célja viszont értelemszerűen az afrikai államok támogatásának elnyerése. Négy afrikai lapban megjelent cikkében visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország lenne a felelős az élelmiszerválságért.
Ugyanakkor dicséretben részesítette a „független utat” követő afrikai országokat, amelyek megtagadták a csatlakozást az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, és visszautasították „az Egyesült Államok és európai szövetségeseinek leplezetlen próbálkozásait, hogy fölénybe kerüljenek és egypólusú világrendet vezessenek be”.
Borítókép: Emmanuel Macron francia államfő (Fotó: AFP/Hans Lucas)
