− Oroszország ukrajnai háborúja megmutatta, hogy fel kell gyorsítani az uniós bővítés folyamatát − fogalmazott Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa az Euractiv brüsszeli hírügynökségnek adott interjúban.
Mi európaiak most már nem csak tudjuk, hogy Európa stabilitása, biztonsága és fejlődése nem lehetséges a Nyugat-Balkán teljes integrációja nélkül, de készek vagyunk tenni is ezért
− mutatott rá az uniós biztos, majd hozzátette, talán ez az egyetlen pozitívuma az ukrajnai konfliktusnak.
Nem szabad elfelednünk, hogy egy olyan bizottságtól vettük át a stafétát, ami egyértelműen kijelentette: nem lesz bővítés
− magyarázta Várhelyi Olivér, aki aztán elmondta, a Jean-Claude Juncker által vezetett bizottság mandátumának második felében rájött, hogy mekkora stratégiai hibát követett el. Jelen helyzetben konkrét politikai akarat alakult ki a bővítéssel kapcsolatban, az, hogy ezzel tudnak-e élni pedig az Európai Bizottságon múlik − fejtette ki a biztos.
Miután Észak-Macedónia a francia elnökség által benyújtott javaslat mentén úgy tűnik rendezheti évek óta húzódó vitáját szomszédjával, Bulgáriával, Albánia egyből megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Szkopjénak ugyanakkor még alkotmánymódosítást kell végrehajtania, ami a bolgár etnikumot alkotmányos kisebbségként rögzíti. Ez azonban korántsem biztos, hogy parlamenti támogatottságot fog élvezni.
Ez egy olyan pillanat amikor Észak-Macedóniának, beleértve az ellenzéket is, józanul kell cselekednie. Dokumentumok elégetése a parlamentben, erőszakra buzdítani az embereket, gyűlöletet szítani mind olyan dolog, ami csak károkat okoz
− utalt Várhelyi Olivér az északmacedón ellenzék által szervezett tüntetésekre, melyeket a javaslat elfogadása ellen rendeztek. Hozzátette, nagyon világos vörös vonalai vannak az európai, civilizált politizálásnak, melyeket átlépett a balkáni ország ellenzéke. Albánia helyzetére − Tirana csak Szkopjével párban válhat az unió tagjává − kitérve elmondta, az ország nagy szolidaritást és érett magatartást mutat Észak-Macedónia iránt, megérti, hogy a tagállamok csak párban szeretnék felvenni őket.
A következőkben nagyon keményen kell dolgoznunk a jelölt országokkal annak érdekében, hogy felgyorsítsuk az előkészületeket és végül a teljes integrációt
− mutatott rá az uniós biztos. Ezzel kapcsolatban kiemelte, a bizottság által 2020-ban átalakított felvételi folyamat lehetővé teszi, hogy a tagjelöltek gyorsabban kapcsolódjanak be a közös politikákba, szektorokba azt követően, hogy egyes tárgyalási fejezeteket lezártak. Hozzátette, éppen ezért a Szerbia és Montenegró egyből az új folyamat mellett döntött.
Szerbiával kapcsolatban időről időre előkerül − az ukrajnai háború kitörése óta pedig folyamatosan − az ország különleges kapcsolata Oroszországgal. Belgrád nem csatlakozott a Moszkvát sújtó nyugati szankciókhoz, valamint déli szomszédunknál február 24-e óta többször is rendeztek orosz szimpátia tüntetést.
Szerbia nagyon nehéz helyzetben van, tekintve a sebezhetőségét, ami az energiaellátást illeti, valamint a törékeny biztonsági környezetet, ami körül veszi
− fogalmazott Várhelyi Olivér, majd hozzátette, Belgrád szinte teljes mértékben Moszkvától szerzi be a földgázt, valamint fő energetikai vállalatai is orosz kézen vannak.
Azt szeretnénk, hogy Szerbia a szövetségesünk legyen, hogy szolidaritást mutasson felénk, ugyanakkor meg kell értenünk Belgrád álláspontját is bizonyos kérdésekben
− mutatott rá a biztos, akit sok kritika ért, amiért fel szeretné gyorsítani Belgrád uniós integrációját a jogállamisági aggályok ellenére.
A régióban növekvő orosz befolyásra kitérve Várhelyi Olivér elmondta, az uniónak tisztán érthetővé kell tennie a Nyugat-Balkánnal, hogy csak Európa tud számukra sokáig tartó békét, stabilitást és biztonságot hozni.
Ezt Oroszország tökéletesen bebizonyította ukrajnai háborújával
− mondta az uniós biztos, aki kifejtette, a balkáni államok a háború kitörését követően egyből attól tartottak, hogy a konfliktus könnyedén átgyűrűzik a régió területére, megbontva annak amúgy is törékeny stabilitását.
Borítókép: Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja az észak-macedón küldöttség uniós vezetőkkel tartott egyeztetését követő sajtóértekezleten Brüsszelben 2022. július 19-én, Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak kezdőnapján (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki)
