Afganisztánban rendszerszintűen üldözik a keresztényeket

A tálibok hatalomátvételét követő egy évben − ígéreteikkel ellentétben − Afganisztánban szinte teljesen megszűnt a vallásszabadság. A humanitárius szervezetek beszámolói alapján a legnagyobb veszélynek az afganisztáni keresztények vannak kitéve, akiket folyamatosan és rendszerszintűen üldöznek. A legreménytelenebb helyzetben a nők, özvegyek, valamint az idősek vannak, akiknek szinte semmi esélyük nincs, hogy elmeneküljenek az országból.

2022. 08. 30. 5:52
null
Kabul, 2022. augusztus 15. Tálib fegyveresek ünneplik a hatalomátvételük elsõ évfordulóját a kabuli amerikai nagykövetség elõtt 2022. augusztus 15-én. Afganisztánban 2021. augusztus 15-én kerültek hatalomra a radikális iszlamista tálib lázadók és átvették a hatalmat a Nyugat által támogatott kormánytól. MTI/AP/Ebrahim Noroozi Fotó: Ebrahim Noroozi
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Afganisztánban élő keresztényeknek rutinszerű üldöztetéssel és kínzással kell szembenézniük mind az ország vezetése, mind pedig saját közösségük, barátaik és családtagjaik részéről − számolt be a Fox News humanitárius szervezetek és megfigyelők beszámolójára hivatkozva. A Voice of Martyrs (VOM) üldözött keresztényeket segítő nem kormányzati szervezet évente közzétett jelentésében „korlátozott” minősítéssel illette a közép-ázsiai országot a folyamatos, hívőket érő atrocitások miatt.

A radikális iszlám és az erőszakos törzsek politikai tevékenysége miatt Afganisztán veszélyes hellyé vált a hitüket gyakorolni vágyó keresztények számára

− írták. Afganisztánban a keresztények nem imádkozhatnak szabadon, nincsenek templomaik, otthonukban vagy kisebb, eldugott épületekben tudják gyakorolni vallásukat. Különösen veszélyes azok helyzete, akik a nyugati országok által támogatott kormányzat vezetése idején váltak muszlimból kereszténnyé, ugyanis nem ritka az olyan eset, amikor saját családtagjaik, ismerőseik ölik meg őket, még mielőtt bármilyen jogi procedúra megkezdődne ügyükben − folytatta a jelentés.

Egyébként ez utóbbival sem lenne jobb a helyzetük: habár néhányukat börtönre ítélték vallásuk miatt, inkább a halálbüntetés a jellemző gyakorlat esetükben.

Mivel Afganisztánban a könyvesboltok, üzletek polcain nem lehet Bibliát vásárolni, a Szentírás beszerzése is nagyon nehéz és veszélyes feladat. A könyvhöz hozzájutni kizárólag földalatti, illegális hálózatokon keresztül van lehetőség, emellett azonban digitális formában ennél könnyebben hozzáférhetnek a hívők. Az online verzió birtoklása emellett biztonságosabb is, ugyanis kisebb az esélye, hogy így bukjanak le a vallásukat titokban gyakorló keresztények. A VOM ebben is támogatni próbálja az afganisztáni üldözötteket, Bibliákat, televíziós és rádiós adások sugárzását, lelki és gyakorlati segítségnyújtást biztosítanak nekik, különös tekintettel a nőkre és a kivégzett keresztények özvegyeire.

A közel negyvenmillió lakosú országban az International Christian Concern (ICC) washingtoni nem kormányzati szervezet becslése szerint körülbelül tizenkétezer keresztény él, ez a szám − az előzetes várakozásokkal, valamint az első híradásokkal ellentétben − nem változott sokat a nyugati szövetségesek kivonulását és a tálib hatalomátvételt követően. Mivel üldözött kisebbségről van szó, az afganisztáni keresztények az országba juttatott humanitárius segélyekből is nagyon keveset kapnak, ezért köreikben a szegénység és éhezés is nagyobb arányban tapasztalható. Emellett pedig az országból sem tudnak elmenekülni rossz anyagi körülményeik miatt.

A legtöbb keresztény nem Afganisztánban képzeli el a jövőjét, azonban az elvándorlás lehetősége csak egy nagyon szűk réteg privilégiuma

− áll az ICC jelentésében. A szervezet szerint az idősek, özvegyek, valamint a még hajadon nők azok, akik a legveszélyeztetettebb kategóriába tartoznak, nekik szinte lehetetlen lenne elhagyniuk az országot.

Afganisztán lakosságának több mint kilencvennyolc százaléka muszlim, ezen belül is elsöprő többségben vannak a szunniták, akik a társadalom körülbelül nyolcvan százalékát teszik ki, míg a síiták aránya tizenöt és húsz százalék közé tehető. Az amerikai és nyugati csapatok bevonulásával és a tálib vezetés elmozdításával az elmúlt két évtizedben a nagyobb városokban sokat javult a vallásszabadság, azonban a kisebb településeken még ez idő alatt is üldöztetésnek voltak kitéve a nem muszlim hívők.

Borítókép: Tálib fegyveresek ünneplik a hatalomátvételük első évfordulóját a kabuli amerikai nagykövetség előtt 2022. augusztus 15-én.  Afganisztánban 2021. augusztus 15-én kerültek hatalomra a radikális iszlamista tálib lázadók és vették át a hatalmat a Nyugat által támogatott kormánytól (Fotó: MTI/AP/Ebrahim Noroozi)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.