Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Nagyon félek, bujkálok. Boldogtalan vagyok, úgy élek, mint egy börtönben. A brit hadseregnek azt üzenem, megmentettük a brit katonák életét, és most itt az ideje, hogy ők mentsék meg az én és a családom életét
– nyilatkozta a Sky News brit televíziós hírcsatorna riporterének egy Afganisztánban rekedt afgán tolmács.
A férfi csupán egy a legalább hat fordító közül, akik segítették az Egyesült Királyság katonáinak munkáját, és bár kaptak engedélyt, hogy az európai szigetországban letelepedjenek, egyik evakuációs repülőjáratra sem jutottak fel. A hírcsatornának interjút adó férfi elmondta, jelentkezett a brit belügyminisztérium afgán állampolgárok áttelepítési programjára (ARAP), jelentkezését azonban elutasították. Ezt követően februárban sikerült ismét kérelmeznie áttelepítését, amelyet végül elfogadtak, májusban viszont azt mondták neki, várja meg a következő utasításokat. A férfinak és családjának egy harmadik országon keresztül kellett volna az Egyesült Királyságba érkeznie, ám egyelőre nem történt semmilyen fejlemény az ügyükben.
Az eset egyébként nem egyedi: két másik fordítót és családjukat a kanadai kormánynak kellett volna kimenekítenie Afganisztánból, azonban egyikük egy pakisztáni szálloda szobájában él már jó ideje feleségével és öt gyermekével.
Az ARAP-programot 2021 áprilisában indította el London, közleményük szerint eddig több mint tízezer embert sikerült Afganisztánból kimenekíteni, ebben a számban azonban azok is benne vannak, akiket még a nemzetközi csapatok jelenlétének utolsó napjai alatt sikerült evakuálni. A Pitting elnevezésű művelet során 15 ezer embert menekítettek ki a brit csapatok, azóta további négyezren érkeztek az Egyesült Királyságba egy harmadik országon keresztül.
Továbbra is áthelyezzük az ARAP-on keresztül az arra jogosult afgánokat, akik az Egyesült Királyság fegyveres erőivel dolgoztak együtt. Annak érdekében, hogy minél több embert menekítsünk ki, együttműködünk a térségbeli partnerekkel
– ismertette a védelmi minisztérium szóvivője.
A Sky News értesülései szerint 750 afgán állampolgár áttelepítési kérelmét már elfogadták, és további nyolcezren lehetnek jogosultak a brit kormány segítségére. A britek továbbá ígéretet tettek arra is, hogy akár húszezer kiszolgáltatott személyt is kimenekítenek Afganisztánból, beleértve az igazságszolgáltatás női tagjait, emberi jogi aktivistákat és az LMBTQ-közösség tagjait. London „sajnálja” a késedelmeket, a belügyminisztérium ugyanakkor közölte, a szükséges biztonsági ellenőrzések időt vesznek igénybe, és minden ügyet egyenként bírálnak el.
A feldolgozási határidők az egyes pályázók egyéni körülményeinek függvényében változnak
– magyarázta a védelmi minisztérium munkatársa.
Hozzátette: a problémát igyekeznek orvosolni és több erőforrást alkalmazni. Azonban az Egyesült Királyságba evakuált afgánok helyzete sem túl fényes. Érkezésük után közel egy évvel több mint tízezren még mindig szállodákban élnek, ellátásuk naponta körülbelül egymillió fontba kerül a kormánynak. Ráadásul a menekülteket többnyire olyan városrészekben helyezték el, amelyek messze vannak az élelmiszert és más alapvető termékeket árusító üzletektől.
Richard Harrington brit menekültügyi miniszter szerint legalább kétezer ingatlanra lenne szükség, júniusban azonban kevesebb mint száz lakás volt állami kézben, és ha naponta több száz afgán érkezik, hamar elfogynak a helyek.
Az Egyesült Államokban szintén hasonló a helyzet: az amerikaiak több mint hetvenezer afgán állampolgárt fogadtak be eddig, többségük azonban rossz lakhatási körülményekről és munkakeresési nehézségekről számolt be. A német szövetségi kormány továbbra is igyekszik minél több embert kimenekíteni Afganisztánból, a külügyminisztérium azonban közölte, az afgánok csak útlevéllel hagyhatják el az országot, de a tálib hatalomátvétel óta egyre kevesebb okmányt állítanak ki.
Július és szeptember között 7700 személy evakuálását tervezte Berlin, ez a cél azonban már nem tűnt reálisnak júliusban: a múlt hónapban csupán 1044 embert sikerült kimenekíteni.
Célkeresztben a civilek. Az ENSZ korábbi közleménye szerint az elmúlt egy év alatt legalább hétszáz civilt öltek meg és több mint 1400 embert sebesítettek meg a fegyveresek. A legtöbben házilag készített robbanószerkezetek és fel nem robbant lövedékek miatt váltak áldozattá. A támadások közül többet a tálibok elszánt riválisának számító Iszlám Állam nevű terrorszervezet követett el. A szélsőségesek elsődleges célpontjai az etnikai és a vallási kisebbségek voltak, és legtöbbször iskolák, imaházak, illetve forgalmas csomópontok közelében csaptak le. Az ENSZ emellett rámutatott: a tálibok több száz esetben vádolhatók önkényes gyilkossággal és őrizetbe vétellel, valamint kínzással és rossz bánásmóddal. A tálibok célkeresztjében leggyakrabban az előző afgán kormány tisztségviselői, a biztonsági erők tagjai, illetve politikai ellenfeleik álltak. A világszervezet szerint a radikálisok 160 gyilkosságért tehetők felelőssé.
Borítókép: Afgán menekült férfi nézi társait játék közben az egyesült államokbeli Fort Pickett katonai támaszponton (Fotó: AFP/Getty Images/Jon Cherry)
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Megszületett a bérmegállapodás, mutatjuk, hogy mennyi lehet a jövő évi minimálbér
Mutatjuk, hogy mennyi lehet jövő évi minimálbér
Itt az újabb Andrei Mangra botrány! Egy boltban balhézott a táncos
Ilyen, amikor Magyar Péter trágár szavakkal gyalázza egy gyermekotthon vezetőjét + videó
Ezek a csillagjegyek beleszeretnek valakibe idén télen
Lecsapott a NAV a magyar bűnszervezetre: hihetetlen vagyont talált – fotók
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
A KTE tulajdonosa közölte, nem csak a gyenge eredmények miatt mentették fel Szabó Istvánt
Magyar Péter elismerte, hogy Soros-ügynöknek hívják egymást + videó
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Curtis hatalmas pofont kevert le Magyar Péternek
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
