Napokon belül kifut a német szuperkedvezményes bérletprogram, a kilenceurós (3644 forintos) havi bérlet megvásárlói minden regionális vonatra, villamosra és autóbuszra felszállhattak. Nem csoda, hogy óriási népszerűségnek örvendett, így most a lakosság és a politikusok egy része valamilyen formában hosszabbítást követel.
Követelik a németek a szuperkedvezményes bérletprogram meghosszabbítását
A program már eddig is segített mérsékelni az inflációt, azonban a kormánynak 14 milliárd euróba kerülne a rendszer működtetése egy teljes éven keresztül – írja a Világgazdaság.
Egy múlt hét végi nyilvános rendezvényen Christian Lindner pénzügyminisztert arról kérdezték, hogy miért vetnek véget a programnak, és nem hosszabbítják-e inkább meg, ha már ekkora iránta a kereslet, és az inflációt is lassította. Egy fiatal férfi meg is jegyezte, hogy a jegynek köszönhetően 11 500 kilométert utazott Németországban.
11 ezer kilométert utazott 27 euróért? Ez egyszerűen fenntarthatatlan
– válaszolta Lindner.
További Külföld híreink
Az olcsó jegyrendszer annak a harmincmilliárd eurós segélycsomagnak volt a része, amelyet Olaf Scholz kancellár mutatott be az ukrajnai háború nyomán kialakult energiaválság és az egyre gyorsuló infláció miatt. Úgy tervezték, hogy két legyet ütnek vele egy csapásra: tompítják a megugró inflációt és enyhítik a megélhetési költségek válságát, miközben az éghajlatváltozásért is tesznek azáltal, hogy az autókról átcsábítják a tömegközlekedésre az embereket – írja a Financial Times.
Végül körülbelül harmincmillióan, azaz a lakosság több mint egyharmada vette igénybe a kedvezményes lehetőséget,
és Scholz úgy hivatkozott rá, mint az egyik legjobb ötletükre. Korábban Németország híres volt a jegyautomaták és a jegyárstruktúrák ördögi bonyolultságáról, amelyek nagyon eltértek régiónként, de a kilenceurós jegy ennek is véget vetett. Mivel könnyű volt megvásárolni és fillérekbe került, nagyon sokan éltek az ajánlattal.
Sikere azonban kényes helyzetbe hozta Scholz kormányát. A Berlinnek 2,5 milliárd euróba kerülő program eredetileg csak június 1-jétől augusztus végéig tart, csakhogy annyira népszerűnek bizonyult, hogy nehezen tudják majd visszaállítani a normális jegyárakat.
Lindner szigorúan ellenzi, hogy meghosszabbítsák, hiszen 14 milliárd euróba kerülne a rendszer működtetése egy teljes éven keresztül,
amiből már vagy más inflációkezelő csomagot tudnának létrehozni, vagy modernizálni tudnák Németország omladozó vasúti hálózatát.
Pascal Meiser, a baloldali Die Linke párt képviselője szerint a pénzügyminiszter figyelmen kívül hagyja a közvélemény-kutatási adatokat, amelyek szerint hatalmas támogatást élvez a politika. Mások azonban megkérdőjelezték a program sikerességét. Lars Feld, a Freiburgi Egyetem közgazdászprofesszora arra hivatkozott, hogy túlzsúfoltak lettek a vonatok és folyamatosak voltak a késések.
Az első hetekben valóban óriási terhelés alá került Németország közlekedési rendszere. A közösségi médiában található képeken zsúfolt peronok, zsúfolásig megtelt vonatok voltak láthatók, elvétve egy-egy állóhellyel és tele kimerült utasokkal.
Feld szerint vitathatatlan, hogy egyre többen használják a tömegközlekedést, ám a környezetvédelmi célokat nem sikerült elérni. Az adatok szerint leginkább a szabadidős utazások pörögtek fel, ám nagyon csekély mértékben csökkent a mindennapi autóhasználat, például a napi ingázás.
Egy müncheni tanulmány kimutatta, hogy
a városban élők mindössze három százaléka használta kevesebbet a gépjárművét a bérlet bevezetése után,
míg több mint egyharmaduk nyilatkozott úgy, hogy növelte a tömegközlekedés használatát. A kutatók megjegyezték, hogy a válaszadók 22 százaléka életében először utazott vonattal és busszal, és a jövőben is igénybe akarja venni a szolgáltatást.
A Hans Böckler Alapítvány Makrogazdaság-politikai Intézetének közgazdászai azonban rávilágítottak: a program hozzájárult ahhoz, hogy mérsékeljék az inflációt, amely a Bundesbank előrejelzése szerint őszre elérheti a tíz százalékot.
Számításaink szerint a kilenceurós program 0,7 százalékponttal csökkentette az inflációs rátát
– mondta Sebastian Dullien kutatási igazgató.
Megkönnyebbülést hozott a nehéz helyzetben lévő háztartásoknak is. Egy négytagú hamburgi család, ahol a szülők metróval járnak dolgozni, a gyerekek pedig busszal mennek iskolába, nagyon sok pénzt tudna megtakarítani, így érdemes lenne meghosszabbítani jövő nyárig vagy legalább addig, amíg elkezdenek csökkenni az energiaárak.
Mások is egyetértenek ezzel, és el is kezdtek gondolkozni a folytatáson. A Német Közlekedési Vállalatok Szövetsége azt javasolta, hogy cseréljék ki egy havi 69 eurós jeggyel, amely szintén érvényes lenne az egész országra. A Zöldek kétfajta jegyet is bevezetnének, egy 29 eurósat a regionális és egy 49 eurós változatot a Németországon átívelő utazásokhoz.
A politikusok kreatív megoldásokkal is előálltak a bővítés finanszírozására.
Lars Klingbeil, a Scholz-féle szociáldemokraták vezetője a ZDF TV-nek elmondta:
extraprofitadót kellene kivetni, amelyből finanszírozni tudnák a kilenceurós jegy utódját,
azonban Lindner határozottan elutasította az ötletet.
A folytatás iránti igényeket részben az a félelem is táplálja, hogy a kedvezményes jegyek megszűnésével ismét felpöröghet az infláció.
Egyes közlekedési társaságok már be is jelentették, hogy még az év vége előtt emelniük kell az árakat, ami teljesen megsemmisítené azt, amit sikerült elérni a kilenceurós jegyekkel.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Flickr)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezIzraeli nagykövet: „A Nemzetközi Büntetőbíróság komolytalanná tette magát”
Avi Nir-Feldklein izraeli nagykövet elárulta, mikor érkezhet Benjamin Netanjahu Magyarországra.
Így reagált lapunknak Kelemen Hunor az elnökválasztás után
A parlamenti választás az igazi második forduló a mi számunkra, és december elsején nem maradhatunk alul – jelentette ki Kelemen Hunor.
Újabb tragédia a valenciai árvíz helyszínén
Alig néhány órával azután, hogy az oktatási dolgozók tüntetést szerveztek Valenciában a kárelhárítási munkák során tapasztalt káosz miatt, egy a viharban károsult iskola teteje ráomlott két munkásra.
Itt vannak a romániai elnökválasztás első eredményei
Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje 4-5 százalék körüli eredményt ért el az első adatok szerint.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
Amikor a Rippl-Rónai-szignó alatt felbukkant egy Z betű, rögtön tudták, hogy fantasztikus kincset találtak
Ezek a csillagjegyek most nagy veszélyben lesznek
Kalapács, ólommal bélelt gumikesztyű, vipera, gázspray – ezekkel támadtak az Antifa-tagok Budapesten
Ezzel a lépéssel akár el is ronthatod a kelt tésztát
Mára bezárhatja az internetet: többszörösen bukott magyar politikus osztja az észt az amerikaiaknak
Így reagált lapunknak Kelemen Hunor az elnökválasztás után
Mit főzzünk hétvégén? Kiadós és házias ebédötletek, hogy senki ne maradjon éhen
Valaki közel kétmilliárd forintot nyert a Hatoslottón
Szoboszlai meglepő önkritikája a gólja után: Túl sokat járt a szám
Új bűncselekménytípusról és egy rejtélyes rablásról beszélt Bráda Balázs rendőr alezredes
Itt az újabb fordulat a budapesti embervadászat ügyében!
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezIzraeli nagykövet: „A Nemzetközi Büntetőbíróság komolytalanná tette magát”
Avi Nir-Feldklein izraeli nagykövet elárulta, mikor érkezhet Benjamin Netanjahu Magyarországra.
Így reagált lapunknak Kelemen Hunor az elnökválasztás után
A parlamenti választás az igazi második forduló a mi számunkra, és december elsején nem maradhatunk alul – jelentette ki Kelemen Hunor.
Újabb tragédia a valenciai árvíz helyszínén
Alig néhány órával azután, hogy az oktatási dolgozók tüntetést szerveztek Valenciában a kárelhárítási munkák során tapasztalt káosz miatt, egy a viharban károsult iskola teteje ráomlott két munkásra.
Itt vannak a romániai elnökválasztás első eredményei
Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje 4-5 százalék körüli eredményt ért el az első adatok szerint.