Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Egy múlt hét végi nyilvános rendezvényen Christian Lindner pénzügyminisztert arról kérdezték, hogy miért vetnek véget a programnak, és nem hosszabbítják-e inkább meg, ha már ekkora iránta a kereslet, és az inflációt is lassította. Egy fiatal férfi meg is jegyezte, hogy a jegynek köszönhetően 11 500 kilométert utazott Németországban.
11 ezer kilométert utazott 27 euróért? Ez egyszerűen fenntarthatatlan
– válaszolta Lindner.
Az olcsó jegyrendszer annak a harmincmilliárd eurós segélycsomagnak volt a része, amelyet Olaf Scholz kancellár mutatott be az ukrajnai háború nyomán kialakult energiaválság és az egyre gyorsuló infláció miatt. Úgy tervezték, hogy két legyet ütnek vele egy csapásra: tompítják a megugró inflációt és enyhítik a megélhetési költségek válságát, miközben az éghajlatváltozásért is tesznek azáltal, hogy az autókról átcsábítják a tömegközlekedésre az embereket – írja a Financial Times.
Végül körülbelül harmincmillióan, azaz a lakosság több mint egyharmada vette igénybe a kedvezményes lehetőséget,
és Scholz úgy hivatkozott rá, mint az egyik legjobb ötletükre. Korábban Németország híres volt a jegyautomaták és a jegyárstruktúrák ördögi bonyolultságáról, amelyek nagyon eltértek régiónként, de a kilenceurós jegy ennek is véget vetett. Mivel könnyű volt megvásárolni és fillérekbe került, nagyon sokan éltek az ajánlattal.
Sikere azonban kényes helyzetbe hozta Scholz kormányát. A Berlinnek 2,5 milliárd euróba kerülő program eredetileg csak június 1-jétől augusztus végéig tart, csakhogy annyira népszerűnek bizonyult, hogy nehezen tudják majd visszaállítani a normális jegyárakat.
Lindner szigorúan ellenzi, hogy meghosszabbítsák, hiszen 14 milliárd euróba kerülne a rendszer működtetése egy teljes éven keresztül,
amiből már vagy más inflációkezelő csomagot tudnának létrehozni, vagy modernizálni tudnák Németország omladozó vasúti hálózatát.
Pascal Meiser, a baloldali Die Linke párt képviselője szerint a pénzügyminiszter figyelmen kívül hagyja a közvélemény-kutatási adatokat, amelyek szerint hatalmas támogatást élvez a politika. Mások azonban megkérdőjelezték a program sikerességét. Lars Feld, a Freiburgi Egyetem közgazdászprofesszora arra hivatkozott, hogy túlzsúfoltak lettek a vonatok és folyamatosak voltak a késések.
Az első hetekben valóban óriási terhelés alá került Németország közlekedési rendszere. A közösségi médiában található képeken zsúfolt peronok, zsúfolásig megtelt vonatok voltak láthatók, elvétve egy-egy állóhellyel és tele kimerült utasokkal.
Feld szerint vitathatatlan, hogy egyre többen használják a tömegközlekedést, ám a környezetvédelmi célokat nem sikerült elérni. Az adatok szerint leginkább a szabadidős utazások pörögtek fel, ám nagyon csekély mértékben csökkent a mindennapi autóhasználat, például a napi ingázás.
Egy müncheni tanulmány kimutatta, hogy
a városban élők mindössze három százaléka használta kevesebbet a gépjárművét a bérlet bevezetése után,
míg több mint egyharmaduk nyilatkozott úgy, hogy növelte a tömegközlekedés használatát. A kutatók megjegyezték, hogy a válaszadók 22 százaléka életében először utazott vonattal és busszal, és a jövőben is igénybe akarja venni a szolgáltatást.
A Hans Böckler Alapítvány Makrogazdaság-politikai Intézetének közgazdászai azonban rávilágítottak: a program hozzájárult ahhoz, hogy mérsékeljék az inflációt, amely a Bundesbank előrejelzése szerint őszre elérheti a tíz százalékot.
Számításaink szerint a kilenceurós program 0,7 százalékponttal csökkentette az inflációs rátát
– mondta Sebastian Dullien kutatási igazgató.
Megkönnyebbülést hozott a nehéz helyzetben lévő háztartásoknak is. Egy négytagú hamburgi család, ahol a szülők metróval járnak dolgozni, a gyerekek pedig busszal mennek iskolába, nagyon sok pénzt tudna megtakarítani, így érdemes lenne meghosszabbítani jövő nyárig vagy legalább addig, amíg elkezdenek csökkenni az energiaárak.
Mások is egyetértenek ezzel, és el is kezdtek gondolkozni a folytatáson. A Német Közlekedési Vállalatok Szövetsége azt javasolta, hogy cseréljék ki egy havi 69 eurós jeggyel, amely szintén érvényes lenne az egész országra. A Zöldek kétfajta jegyet is bevezetnének, egy 29 eurósat a regionális és egy 49 eurós változatot a Németországon átívelő utazásokhoz.
A politikusok kreatív megoldásokkal is előálltak a bővítés finanszírozására.
Lars Klingbeil, a Scholz-féle szociáldemokraták vezetője a ZDF TV-nek elmondta:
extraprofitadót kellene kivetni, amelyből finanszírozni tudnák a kilenceurós jegy utódját,
azonban Lindner határozottan elutasította az ötletet.
A folytatás iránti igényeket részben az a félelem is táplálja, hogy a kedvezményes jegyek megszűnésével ismét felpöröghet az infláció.
Egyes közlekedési társaságok már be is jelentették, hogy még az év vége előtt emelniük kell az árakat, ami teljesen megsemmisítené azt, amit sikerült elérni a kilenceurós jegyekkel.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Flickr)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Most a díszlet úgy van átrendezve, hogy a veszély itt van, de ők nem látják. Az ellenállás iránya: Pink Floyd, Tolsztoj, Kosztolányi, Cs. Szabó.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!