Peking és Moszkva üzenik: vége az egypólusú világnak

Szakértők szerint Kína és Oroszország már nemcsak formális szerződésekkel erősíti a viszonyát, hanem egyre inkább a legfőbb közös érdekükre koncentrálnak az Egyesült Államok globális dominanciájának a megtörésére, elutasítva ezzel a Washington vezette globális politikai rendet.

Oroszország és Kína augusztus 30. és szeptember 5. között az idei második közös hadgyakorlatára készül Vostok (Kelet) 2022 néven. A nyár végén kezdődő erődemonstráción a kínai védelmi minisztérium tájékoztatása szerint rész vesz majd India, Belarusz, Tádzsikisztán és Mongólia is, de más, eddig meg nem nevezett nemzetek is csatlakoznak a kontingenshez. 

A cél a közös stratégiai és biztonsági képesség növelése 

– közölte a pekingi tárca, hozzátéve: a hadgyakorlat egy együttműködési megállapodás része, és az „nem kapcsolódik a jelenlegi nemzetközi és regionális helyzethez”.

A két ország egyébként nem először tart közös hadgyakorlatot. 2018-ban például már volt egy Vostok hadművelet, amelyen több mint háromszázezer katona vett részt. Azt nem tudni, hogy a mostani is hasonló méreteket ölt-e majd, vélhetően azonban ez nem valószínű. Thomas Graham, a Külkapcsolatok Tanácsa nevű amerikai agytröszt Oroszország-szakértője szerint „az ilyen gyakorlatokon a tényleges létszám mindig kisebb, mint a meghirdetett. A valódi célja pedig – a propaganda mellett – annak megmutatása, hogy a két katonai alakulat képes együtt harcolni.”

Richard Wietz, a Hudson Intézet politikai- és katonai elemzőközpontjának igazgatója egy egész könyvet szánt Kína és Oroszország hadgyakorlatainak. Mint kifejtette, a bizalomépítés mellett az ilyen gyakorlatok alapvetően a közép-ázsiai kormányok destabilizálását célzó fenyegetések elrettentésére, illetve a szövetségesek megnyugtatására szolgálhatnak. 

Továbbá a közös hadgyakorlatok azt az üzenetet kommunikálják – különösen az Egyesült Államok felé –, hogy Moszkva és Peking valódi biztonsági kapcsolatot tart fenn, és megvédi érdekeit Közép-Ázsiában vagy bárhol máshol.

Az üzenet a legutóbbi kínai–orosz hadgyakorlaton, májusban is megvolt, ahol a két ország bombázói mintegy 13 órás gyakorlatot tartottak Japán és Dél-Korea közelében, miközben Joe Biden amerikai elnök éppen Tokióba látogatott. Elemzők szerint ez már akkor válaszként szolgálhatott Washington szankciókkal tűzdelt külpolitikájára, amely a gyakorlatban csak egyre közelebb hozta Moszkvát és Pekinget.

Dave Johnson, a NATO Review munkatársa szerint ezek a hadgyakorlatok nem csak egy háborúra készítik fel az alakulatokat, hanem sokkal inkább próbára teszik azok felkészültségét egy nagyszabású, nagy intenzitású hadviselésre egy technológiailag fejlett ellenféllel szemben – olvasható a Newsweek hírportálon.

A Georgetown Egyetem orosz szakértője, Angela Stent úgy véli, Oroszország harci képessége várhatóan alapos felülvizsgálaton esik majd át, hiszen nem teljesített a korábbi várakozások szerint. Stent szerint a hadgyakorlat üzenete az lesz, hogy: 

A Nyugat bírált és szankcionált minket, de számos más partnerországunk maradt. Nem vagyunk elszigetelve!

 – nyilatkozta a The Wall Street Journalnak, megjegyezve, hogy Kína és India részvétele jelentősen erősíti ezt a pozíciót.

Az elszigeteltség hiányát mutatja többek között az is, hogy Latin-Amerika, Afrika vagy Ázsia nagyobb része sem hozott szankciókat Moszkva vagy Peking ellen. Sőt Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn – többek között – latin-amerikai szövetségeseinek felfegyverzését jelentette be. Ugyancsak hétfőn vette kezdetét a Sniper Frontier hadgyakorlat Venezuelában, a VIII. Nemzetközi Hadseregjátékok részeként. A kéthetes erődemonstráción Oroszország és Kína mellett még két tucat állam vesz részt, azt üzenve az Egyesült Államoknak, hogy az „egypólusú világrend korszaka véget ért”.

Borítókép: videófelvételről készített kép orosz és belarusz katonákról Belarusz Breszt régióban fekvő egyik gyakorlótéren 2022. február 11-én (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)