A háború hatodik hónapjába érve egyre gyakoribbá váltak Ukrajna oroszok által ellenőrzött, déli részeit célzó robbantások, tüzérségi- és rakétacsapások. Kedden − az orosz közlés szerint − szabotázsakcióban robbant fel egy orosz katonai raktár a Krím félszigeten, ugyanezen a napon délután egy orosz légitámaszponton történt több detonáció a krími Szimferopoli járásban. Az elmúlt hetekben szinte mindennaposak azok a hírek, melyek a Washington által Kijevnek ajándékozott, csúcstechnológiás HIMARS-rakétarendszer hatékonyságáról szólnak: az ukrán egységek stratégiai fontosságú állásokat, hidakat semmisítenek meg segítségével a frontvonal mögött. A csapások helyszíne rendre a déli Herszoni terület, valamint újabban a Moszkva által 2014-ben annektált Krím félsziget.
Ugyanakkor felmerül a kérdés: lehet-e jól megtervezett, nagyszabású ukrán ellentámadásról beszélni?
Sok a kérdés
Abban viszonylagos egyetértés van a katonai elemzők között, hogy egészen eddig azért késlekedett az ukrán előrenyomulás, mert a nyugati fegyverek hiányában teljesen reménytelen helyzetben voltak a számbeli és technológiai fölényben harcoló oroszokkal. Az már ugyanakkor kérdéses, hogy a fegyverek önmagukban elegendőek lesznek egy tényleges, szárazföldi alakulatok bevonásával előrenyomuló offenzíva megindításához. Eddig úgy tűnik, ez nem történt meg: habár az ukrán erők kisebb falvakat visszafoglaltak a térségben, nagyobb orosz ellenállásba nem ütköztek.
Az elmúlt hetek tüzérségi és rakétacsapásaira válaszként azonban Moszkva elkezdte átcsoportosítani egységeit: a harkivi, valamint a Donbasz régióból is érkeztek ide katonák.
Noha az ukrán erők felismerték ennek veszélyét, és olyan stratégiai pontokat támadtak − például az átcsoportosítás és utánpótlás szempontjából kiemelt jelentőségű hidakat a Dnyipro folyón −, melyek lelassíthatják az orosz egységek régióba érkezését, kétségtelen, hogy még így is túlerőben vannak.
Egyes szakértők szerint az ukrán haderő délen kivárásra játszik, ugyanis egy esetleges offenzíva megindítása sokkal sebezhetőbbé tenné őket, mint jelenleg.
Ukrajnának két fő célja van: megindítani egy ellentámadást, valamint elvonni az orosz egységek figyelmét fő törekvésükről, a Donbasz régió elfoglalásáról
− magyarázta Pavel Zolotarev nyugalmazott orosz tábornok a South China Morning Post hongkongi napilapnak. Hozzátette az még bizonytalan, hogy az ellenoffenzíva egyáltalán sikeres tud-e lenni, ellenben a második célkitűzés reálisabbnak tűnik. Mások szerint az utánpótlásuktól elvágott orosz egységek kifárasztása és kiéheztetése lehet a cél, így pedig egy teljes erőbedobással végrehajtott ellentámadás megindítása nem életszerű.
Az elkövetkezendő hónapok a szakértők szerint több szempontból is döntőek lehetnek. Egyrészt választ kaphatunk arra, hogy képes lesz-e az ukrán hadsereg döntő mértékben előrenyomulni délen, vagy marad a hetek-hónapok óta tartó patthelyzet, amely rengeteg emberi, hadfelszerelésbeli és infrastrukturális veszteséggel jár.
Amennyiben az utóbbi forgatókönyv valósul meg, úgy a nyugati országoknak, s főként az eddig Kijevnek mintegy ötvennégymilliárd dollár támogatást nyújtó Egyesült Államoknak is el kell gondolkodniuk: meddig tudják és akarják finanszírozni a háborút?
A Krím félsziget mint kulcspont
Oroszország Ukrajna, s a szabad Európa elleni háborúja a Krím félszigettel kezdődött és azzal is kell véget érnie
− jelentette ki nemrégiben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Kétségtelen, hogy a Fekete-tengerbe nyúló félsziget stratégiailag Ukrajna egyik legfontosabb része. A szevasztopoli kikötő 2014 óta az orosz fekete-tengeri flotta főhadiszállása, mellyel Moszkva tovább tudta növelni befolyását a térségben, egészen a Földközi-tengerig. Emellett gazdasági szempontból is kiemelten fontos területről van szó, több fontos kereskedelmi útvonal is a félsziget környékén halad el.
A háború szempontjából azonban Ukrajna számára egészen más miatt lehet fontos.
A mostani, Krím félsziget területét érintő robbantások a konfliktus kezdete óta az első, hogy de facto orosz területre sikerült csapást mérnie Kijevnek.
Ennek pedig − vélik az elemzők − erős pszichológiai hatásai is lehetnek, ugyanis a Krím félsziget kedvelt nyaraló helye is az oroszoknak. Egyes szakértők szerint ez segíthet a társadalom egy részénél felszakítani „Putyin háborús ködét”.
Borítókép: Ukrán katona Igla hordozható, infravörös irányítású rakétavetővel készül tüzelni a kelet-ukrajnai Harkivi területen húzódó orosz fronton 2022. augusztus 10-én hajnalban (Fotó: MTI/EPA/Vaszilij Zslobszkij)
Orosz–ukrán háború
