A római politikába is beavatkozik a Soros-szervezet

A magyar baloldal bukott kampányának finanszírozása után most az olaszországi választásokat is megpróbálja befolyásolni a Soros Györgyhöz ezer szálon kötődő, Korányi Dávid nevével fémjelzett Action for Democracy. Az Egyesült Államokban bejegyzett háttérszervezet minden jel szerint eurómilliókat küld az olasz baloldali koalíció pártjaival szövetségben álló civil szervezeteknek.

Monza, 2022. szeptember 18. Enrico Letta, a olasz Demokrata Párt (DP) fõtitkára (k) beszél pártja kampányrendezvényén az észak-olaszországi Monzában 2022. szeptember 18-án. Olaszországban szeptember 25-én elõrehozott parlamenti választásokat tartanak. MTI/EPA/ANSA/Fabrizio Radaelli Fotó: Fabrizio Radaelli

A nemzetközi progresszív baloldal mindent megtesz, hogy elkerülje a jelenleg elkerülhetetlennek tűnő jobboldali fordulatot Olaszországban. Többek közt a Korányi Dávid által alapított Action for Democracy is aktív pénzügyi támogatást nyújt olyan civil szervezeteknek, amelyek egyértelműen az olasz baloldalhoz köthetők.

Az Action for Democracy már a magyar választásokba is megpróbált beavatkozni.

Márki-Zay Péter, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje maga ismerte be, hogy százmilliók érkezhettek az országgyűlési választási kampányban a mozgalmához. Ráadásul Hódmezővásárhely polgármestere maga vallotta be, hogy a támogatás az Action for Democracytól érkezett, és még a választási kampány után is kapott pénzt a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) a Soros Györgyhöz köthető szervezettől. Márki-Zay érvelése szerint az MMM nem párt, ezért a szervezet nyugodtan elfogadhat külföldről érkező támogatásokat. A Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom pedig egyes becslések szerint ötszázmilliót is kaphatott az amerikai civil szervezettől. Az Action for Democracy „hagymázas összeesküvés-elméletnek” nevezte a magyar választásokba történő külföldi beavatkozás vádját.

Az Action for Democracy honlapján arról írnak: „Olaszországot közvetlenül fenyegeti a szélsőjobboldal”, amely arra készül, hogy „nyilvános népszavazás nélkül változtassa meg az alkotmányt”. Ezért most rajtuk van a sor, hogy „minden eddiginél jobban küzdjenek a jogok védelméért és az általunk kívánt változásért”.

Már láttuk, mi történt Brazíliában, Magyarországon és az Egyesült Államokban, amikor a civil mozgalmakat elöntötte a gyűlölet hulláma. Össze kell fognunk, hogy megakadályozzuk, hogy ugyanez megtörténjen Olaszországban!

 – olvasható az oldalon, ahol azt is feltüntették, mely szervezeteknek nyújtanak jelentős anyagi támogatást az országban.

A hozzáférhető adatok alapján az Action for Democracy öt olaszországi szervezetbe pumpálja a pénzt, melyek közül mindegyik kapcsolódik valamilyen formában a helyi baloldalhoz.

Hogy pontosan mekkora összegről van szó, nem tudni, de ha a magyar példából indulunk ki, feltehetően több millió euróról beszélhetünk. A támogatottak listáján szereplő szervezetek közül a Brüsszelben bejegyzett Progressive Acts a legérdekesebb, amely fejlett technológiai szolgáltatásokkal végez politikai mozgósítást, az adománygyűjtéstől kezdve a petíciókon át a hírleveles marketingig, vagyis pártok és politikusok kampányát szervezik, menedzselik a digitális térben. A szervezet csak a legnagyobb baloldali olasz párt, a Demokrata Párt (PD) képviselőjelöltjeinek kampányán dolgozik. Ráadásul kizárólag az úgynevezett csatatér választókörzetekben induló politikusoknak segítenek, ugyanis az ő eredményeiken fog eldőlni a választás kimenetele.

Figyelemre méltó továbbá az Action for Democracy által támogatott Voto Dove Vivo (Szavazok, Ahol Élek) nevű egyesület is, amely saját állítása szerint a lakhelyüktől távol szavazni kívánó olaszokat támogatja, például segítenek nekik a választókörzetek közötti átjelentkezés bürokratikus folyamatában.

A szervezet egyébként a levélszavazás intézményének megreformálásáért küzd, ezzel kapcsolatban egy konkrét törvényjavaslatot is kidolgoztak már, amit a baloldali pártok segítségével akarnak keresztülvinni a római parlamenten.

A Voto Dove Vivo szándéka azonban nem csak a puszta segítségnyújtás: célja egyértelműen a választáson történő részvétel növelése, ami minden felmérés szerint a baloldalnak kedvezne szeptember 25-én. Honlapján a szervezet le is írja, hogy egyedül a PD lenne hajlandó a szavazatkönnyítő intézkedéseik bevezetésére, a jobboldal pedig „az elmebeteg, elavult és igazságtalan választási rendszert támogatja”.

A magyar- és olaszországi tevékenységén túl az Action for Democracy Brazíliában, Lengyelországban és Törökországban is támogatást kíván nyújtani a helyi baloldalhoz köthető szervezeteknek.

Saját elmondásuk szerint „ezek mind kulcsfontosságú csatatérállamok, ahol leginkább veszélyben van a demokrácia” – ezért szükségesnek tartják a beavatkozást. A listán szereplő országok azért érdekesek, mert mindegyikben (Magyarországot leszámítva) választásokat tartanak majd 2022-ben, illetve 2023-ban. Lengyelországban jövő ősszel fog eldőlni, hogy a magyar kormánypártok egyik legszorosabb szövetségesének számító Jog és Igazságosság képes lesz-e megőrizni parlamenti többségét.

Civileknek mondják magukat. Az Action for Democracyt az a Korányi Dávid alapította idén év elején, aki egyértelműen Bajnai Gordon korábbi magyar miniszterelnök embere. Államtitkár volt az utolsó baloldali kormányban, és olyannyira Bajnai bizalmába férkőzött, hogy 2009 szeptemberében, államtitkári minőségében elkísérte őt és Balázs Péter akkori külügyminisztert az ENSZ-közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára. Az akkor miniszterelnök találkozott a New York-i üzleti élet fontos képviselőivel, így például Soros Györggyel is. Bár az Action for Democracy vezetői és aktivistái civilekként határozzák meg magukat, ez közel sem fedi a valóságot: a tanácsadó testület tagjainak jelentős része helyet foglal a Soros György által létrehozott European Council on Foreign Relations agytrösztben, ideértve Korányit is. A tanácsadó testület elnöke, Kati Marton szintén Soroshoz és az amerikai Demokrata Párthoz kötődik.

Borítókép: Enrico Letta, az olasz Demokrata Párt (PD) főtitkára beszél pártja kampányrendezvényén az észak-olaszországi Monzában 2022. szeptember 18-án (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Fabrizio Radaelli)