Spanyolország megsértette négy volt katalán vezető politikai jogait, miután a 2017-es függetlenségi népszavazást követően ítélet nélkül függesztették fel őket hivatalukból
– állította nemrégiben közzétett jelentésében az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága.
A testület azt követően indított vizsgálatot az ügyben, hogy négy magas rangú politikus – Oriol Junqueras korábbi katalán alelnök, valamint három volt miniszter, Josep Rull, Raul Romeva és Jordi Turull – 2018-ban panaszt nyújtott be az ENSZ-hez.
A politikusokat ugyanis arra hivatkozva függesztették fel, majd ítélték börtönre, hogy erőszakos lázadásra buzdítottak, az ENSZ szerint azonban arra sürgették Katalóniát, hogy a tüntetések szigorúan békések maradjanak. A szervezet hangsúlyozta, a négy politikus sem látta előre, hogy a megmozdulások erőszakos irányt vesznek. Katalónia öt évvel ezelőtti, sikertelen függetlenedési törekvése miatt 12 embert ítéltek el, közülük kilencen börtönbüntetést is kaptak. Oriol Junqueras kapta a leghosszabb börtönbüntetést, 13 évre ítélték. Noha a spanyol kormány közbenjárása révén szabadon engedték őket, hivatalukat továbbra sem tölthetik be.
A bizottság fontos lépést tett annak megerősítésére, hogy a politikai jogok korlátozásával szembeni biztosítékokat szigorúbban kell alkalmazni, ha ezek a korlátozások elítélés előtt, nem pedig azt követően születnek meg
– magyarázta Helene Tigroudja, az ENSZ-testület tagja.
A bizottság 180 napot adott a spanyol kormánynak, hogy reagáljon a szervezet megállapításaira.
A bizottság jelentését két katalán függetlenségi párt, a Katalán Republikánus Baloldal, valamint a 2020-ban megalakult jobbközép Együtt Katalóniáért párt közös nyilatkozatban üdvözölte: „Spanyolországnak fel kell hagynia elnyomó politikájával, és nem alkalmazhatja tovább a törvényt és a büntetőeljárásokat az önrendelkezési jog békés követelésével szemben” – írták közleményükben. Carles Puigdemont volt katalán elnök szerint az ENSZ megállapítása arculcsapás Spanyolország számára. Hozzátette:
Egy EU-tagállam megsérti a politikai jogokat, ez valós veszélyt jelent az európai demokráciára.
A politikus 2017-ben Belgiumba menekült, hogy elkerülje a vádemelést a 2017-es függetlenedési kísérletben játszott szerepe miatt. A katalán parlament 2017 szeptemberében fogadta el azt a törvényt, amely alapul szolgált az október elsején megrendezett népszavazáshoz. A referendumon 43 százalékos volt a részvételi arány, azon közel 2,3 millióan vettek részt. A szavazók 92 százaléka amellett voksolt, hogy a tartomány függetlenedjen Spanyolországtól.
Nem sokkal később azonban Madrid alkotmányellenesnek nyilvánította a népszavazást, és bár október 27-én a katalán parlament kikiáltotta Katalónia függetlenségét, a döntést Spanyolország nem ismerte el, és felfüggesztette a tartomány autonómiáját.
A katalán és a spanyol vezetés között továbbra is folynak a tárgyalások a tartomány függetlenedéséről, Pere Aragones katalán elnök közölte: ha a jövő évi választás kormányváltást eredményez, törekvéseiket akkor sem fogják feladni. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, egyre kevesebben válnának ki Spanyolországból: a Katalán Véleménykutató Központ tavasszal közzétett felmérése szerint a válaszadók 53 százaléka nemmel szavazna a függetlenedésre, és csupán 38,8 százalékuk voksolna az önállóság mellett. A függetlenség mellett tavaly májusban a lakosság 44,9 százaléka szavazott.
Katalónia Spanyolország egyik autonóm közössége az ország északkeleti részén, területén több mint 7,7 millióan élnek.
Borítókép: Katalán zászlót lengetnek az emberek Barcelonában 2021. szeptember 11-én, a tartomány nemzeti napján (Fotó: AFP/Josep Lago)
