Kisebb diplomáciai ütésváltás árnyékolta be az ENSZ közgyűlését, amelyen a világ állam- és kormányfői keddtől szólalnak fel. Míg ugyanis a koronavírus-járvány miatt 2020-ban még virtuálisan, 2021-ben pedig hibrid formában bonyolították le a világ vezetőinek talákozóját, addig idén már ragaszkodtak hozzá, hogy mindenki személyesen mondja el beszédét.
Igen ám, de Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a háborúra hivatkozva azt kérte, hogy ne kelljen elutaznia New Yorkba, helyette rögzített videófelvételen keresztül jelentkezhessen be.
A nemzetközi jogra hivatkozva a lehetőséget hevesen ellenezték az oroszok, míg pénteken végül szavazásra is bocsátották az ügyet. Ezen a közgyűlés elsöprő többséggel, 101–7 arányban, 19 tartózkodás mellett jóváhagyta az ukrán elnök kérését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy várhatóan szerdán a közgyűlés termében vetítik le az előre felvett nyilatkozatot. Siettek ugyanakkor hozzátenni, hogy a döntés nem teremt precedenst a jövőbeli ülésekre.
Érdemes egy pillantást vetni arra is, hogyan szavaztak az ügyben az egyes országok.
Mindössze hét ország voksolt az ukrán javaslat ellen: Oroszország, Belarusz, Szíria, Észak-Korea, Eritrea, Kuba és Nicaragua.
Érdekesség, hogy még az olyan, hagyományosan inkább orosz szövetségesnek tartott államok is csak tartózkodtak, mint Irán vagy Algéria, illetve emellett döntött Kína is. A mindkét oldallal jó viszonyra törekedő India és Szerbia pedig egyenesen szembementek az orosz akarattal. Magyarország egyébként ugyancsak megszavazta az ukrán kérést.
Jelentheti ez Oroszország elszigetelődését? Szalai Máté és Garai Nikolett, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatói egy korábbi elemzésükben rámutattak: valójában a nemzetközi közösségnek csak az egyharmada választott egyértelműen oldalt a konfliktusban. Vizsgálatukban négy szempont alapján értékelték az országokat: nyújtottak-e katonai segítséget Ukrajnának vagy Oroszországnak, léptettek-e életbe gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben, illetve hogyan szavaztak az ENSZ-ben márciusban az orosz offenzíva elítélésekor, illetve áprilisban, mikor felfüggesztették az oroszok tagságát az Emberi Jogi Tanácsban.
Eredményeik szerint az országok 51 százaléka csak az ENSZ-ben ítélte el Oroszországot, azontúl érdemi lépést nem tett Moszkvával szemben, kapcsolatait nem változtatta meg.
Ez az egyensúlyozó hozzáállás továbbra is a leginkább meghatározó magatartásforma az Európán kívüli világban.
Kérdés persze az is, hogy egyáltalán mekkora súlya van az ENSZ határozatainak? Ha békét nem is teremtenek, a Pew Research Center amerikai kutatóintézet közgyűlésre időzített felméréséből pedig az derül ki, hogy az emberek számára fontos a világszervezet. A 19 országban – köztük Magyarországon – végzett kutatás szerint átlagosan a polgárok 65 százalékának jó, 27 százalékának rossz véleménye van az ENSZ-ről. A támogatottság Lengyelországban (84 százalék), Svédországban (80 százalék) és az Egyesült Királyságban (74 százalék) a legmagasabb, az elutasítottság pedig Izraelben (70 százalék), Görögországban (49 százalék) és Spanyolországban (34 százalék) a legelterjedtebb. Hazánkban 64 százalék bízik a világszervezetben a húsz százalék ellenében.
A magyar delegációt New Yorkba idén Novák Katalin köztársasági elnök vezeti, ő várhatóan szerdán szólal fel. De van még egy magyar vonatkozása az eseménynek, Kőrösi Csaba személyében ugyanis negyven év után először lesz magyar elnöke a közgyűlésnek.
