Eredményeik szerint az országok 51 százaléka csak az ENSZ-ben ítélte el Oroszországot, azontúl érdemi lépést nem tett Moszkvával szemben, kapcsolatait nem változtatta meg.
Ez az egyensúlyozó hozzáállás továbbra is a leginkább meghatározó magatartásforma az Európán kívüli világban.
Kérdés persze az is, hogy egyáltalán mekkora súlya van az ENSZ határozatainak? Ha békét nem is teremtenek, a Pew Research Center amerikai kutatóintézet közgyűlésre időzített felméréséből pedig az derül ki, hogy az emberek számára fontos a világszervezet. A 19 országban – köztük Magyarországon – végzett kutatás szerint átlagosan a polgárok 65 százalékának jó, 27 százalékának rossz véleménye van az ENSZ-ről. A támogatottság Lengyelországban (84 százalék), Svédországban (80 százalék) és az Egyesült Királyságban (74 százalék) a legmagasabb, az elutasítottság pedig Izraelben (70 százalék), Görögországban (49 százalék) és Spanyolországban (34 százalék) a legelterjedtebb. Hazánkban 64 százalék bízik a világszervezetben a húsz százalék ellenében.
A magyar delegációt New Yorkba idén Novák Katalin köztársasági elnök vezeti, ő várhatóan szerdán szólal fel. De van még egy magyar vonatkozása az eseménynek, Kőrösi Csaba személyében ugyanis negyven év után először lesz magyar elnöke a közgyűlésnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!