A dezertőrök lelövése meglehetősen szélsőséges megoldás a harctéri fegyelem kétségbeesett fenntartására és a dezertálási szándékok elfojtására. Az ukrán biztonsági szolgálat azonban több alkalommal is beszámolt arról, hogy egyes orosz alakulatok parancsnokait erre utasította a hadvezetés. Korábban az ukrán hírszerzés egy videófelvételt is közzétett, amelyen lehallgatások során megszerzett orosz katonák közti párbeszédek hallhatók. Az egyik felvételen egy parancsnok meglehetősen ingerült hangnemben utasítja közvetlen beosztottját, hogy a menekülést fontolgatókat azonnal be kell börtönözni, míg a másik beszélgetésben az hallható, hogy a tiszt felhívja a figyelmét beosztottjának, hogy a katonákat „emlékeztesse a 222-esre”.
A Coffee or Die amerikai portálnak egy brit biztonsági szakértő arról beszélt, hogy az ukrán jelentést független forrás eddig nem erősítette meg, de még ha túlzásról vagy dezinformációról van is szó, tény, hogy az orosz hadseregben nagyon komoly problémák vannak a szakszerűséggel, illetve a morállal.
A részleges mozgósítás miatt kényszersorozott újoncokat egyből a harctérre szállítják, ahol szegényes, sokszor alig működő felszereléssel kellene szembeszállniuk a – honvédő háború érzete miatt – nagyon komoly fegyelemmel és morállal bíró, profin szervezett ukrán haderővel, ami további problémákat fog okozni. Hiszen a rosszul szervezett, érdemi kiképzés nélküli újonc erők a 222-es parancs hírére nem lesznek jobb harcosok, cserébe inkább egymást védhetik a tétlenséggel, illetve a hadmozdulatok fékezésével.
Az egymástól nagyon különböző tapasztalatokkal bíró, felszereltségű, adott esetben különféle nyelveken beszélő egységek külön nehézséget jelenthetnek a jövőben. A Washington Post amerikai napilap mutat rá, hogy az orosz haderő jelenleg legalább kilenc különböző hátterű „háborúzó törzsből” áll: oroszbarát csecsenekből, különböző helyi milíciákból, rabokból alakult egységekből, az orosz nemzeti gárda katonáiból, a reguláris haderő egységeiből, illetve a Wagner-csoport zsoldosaiból.
Eddig több tízezer orosz hagyta el hazáját, ők főként a környező országokba menekültek, ahova vízummentesen beléphetnek, azonban az európai országokban is felmerült a kérdés: be kell-e fogadni a toborzás elől menekülő oroszokat? Az álláspontok meglehetősen vegyesek. A balti államok lezárták a határaikat, és közölték, hogy nem adnak automatikusan menekültstátust orosz állampolgároknak. „Az oroszoknak maradniuk kell, és harcolni. Putyin ellen” – szögezte le Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
Nyugat-Európában azonban többen befogadásukat sürgetik.
A francia parlamentben több mint negyven szenátor támogatja azt a gondolatot, hogy Európának „erkölcsi kötelessége” a segítségnyújtás. Brüsszelben szintén hasonló vélemények hangoztak el. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott, „az Európai Uniónak nyitottságot kell mutatnia a menekülők felé”. A német szövetségi kormány is hasonló álláspontot képvisel.
Az uniós szintű döntéshozatalra azonban még várni kell: a cseh uniós elnökség közölte, döntéseik minden rendelkezésre álló szakértelmet igénybe fognak venni, továbbá számolni fognak a tagállamok kilátásaival és aggodalmaival.
Borítókép: orosz férfiak érkeznek a georgiai Verhnij Larsz határátkelőhöz 2022. szeptember 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború miatt szeptember 21-én elrendelte a tartalékosok részleges mozgósítását, amely az első ilyen döntés a második világháború óta (Fotó: MTI/AP/Zurab Cercvadze)
