Büntetik az orosz dezertőröket

Nem kímélné Moszkva a részleges mozgósítás alól kibúvókat. A dezertőrökkel szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök már a 222-es parancsot is kiadta, amelynek értelmében az ukrán frontvonalon szolgáló parancsnokoknak „blokkoló osztagokat” kell felállítaniuk. Oroszországot a mozgósítás bejelentése óta tízezrek hagyták el: noha többségük a környező közép-ázsiai országokat célozza meg, az európai kormányok között nincs egyetértés abban, be kell-e fogadni a menekülő oroszokat.

Verhnij Larsz, 2022. szeptember 27. Orosz férfiak érkeznek a georgiai Verhnij Larsz határátkelõhöz 2022. szeptember 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború miatt szeptember 21-én elrendelte a tartalékosok részleges mozgósítását, amely az elsõ ilyen döntés a második világháború óta. Az orosz vezetés szerint a sorozás mintegy 300 ezer tartalékost érint. Putyin szeptember 24-én aláírta továbbá a mozgósítás, hadiállapot, harci cselekmények vagy fegyveres konfliktus alatt elkövetett bûncselekmények büntetését megszigorító törvénymódosítás-csomagot. MTI/AP/Zurab Cercvadze Fotó: Zurab Cercvadze

Eddig több tízezer orosz hagyta el hazáját, ők főként a környező országokba menekültek, ahova vízummentesen beléphetnek, azonban az európai országokban is felmerült a kérdés: be kell-e fogadni a toborzás elől menekülő oroszokat? Az álláspontok meglehetősen vegyesek. A balti államok lezárták a határaikat, és közölték, hogy nem adnak automatikusan menekültstátust orosz állampolgároknak. „Az oroszoknak maradniuk kell, és harcolni. Putyin ellen” – szögezte le Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.

Lithuania will not be granting asylum to those who are simply running from responsibility. Russians should stay and fight. Against Putin.

— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) September 23, 2022

Nyugat-Európában azonban többen befogadásukat sürgetik.

A francia parlamentben több mint negyven szenátor támogatja azt a gondolatot, hogy Európának „erkölcsi kötelessége” a segítségnyújtás. Brüsszelben szintén hasonló vélemények hangoztak el. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott, „az Európai Uniónak nyitottságot kell mutatnia a menekülők felé”. A német szövetségi kormány is hasonló álláspontot képvisel.

Az uniós szintű döntéshozatalra azonban még várni kell: a cseh uniós elnökség közölte, döntéseik minden rendelkezésre álló szakértelmet igénybe fognak venni, továbbá számolni fognak a tagállamok kilátásaival és aggodalmaival.

Borítókép: orosz férfiak érkeznek a georgiai Verhnij Larsz határátkelőhöz 2022. szeptember 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború miatt szeptember 21-én elrendelte a tartalékosok részleges mozgósítását, amely az első ilyen döntés a második világháború óta (Fotó: MTI/AP/Zurab Cercvadze)