A cseh belpolitika alapjait nem fogják megrengetni, de erőfelmérőnek alkalmasak lehetnek a pénteki-szombati részleges szenátusi és önkormányzati választások Csehországban.
– A szenátusi erőviszonyokat nem fogja most úgy átalakítani a választás, hogy a kormánynak bármilyen gondot okozzon. A helyhatósági választásokon pedig rengeteg olyan polgármester- és képviselő-testületi jelölt van, akiknek semmi közük a pártpolitikához, leginkább helyi egyesületekhez kötődnek
– mondta el lapunk megkeresésére Mészáros Andor, az ELTE tanára.
A legfrissebb felmérések szerint Andrej Babis volt miniszterelnök ANO nevű jobbközép-liberális mozgalma erősödni tudott a tavaly októberi parlamenti választások óta: 27-ről 30 százalékra tornászta fel támogatottságát. Az Orbán Viktor miniszterelnökkel szoros kapcsolatot ápoló korábbi kormányfő az utóbbi hónapokban hevesen támadta az ötpárti, jobboldali–liberális–zöldpárti koalíciót a háború okozta energiaválság miatt.
– Csehországban az energiarendszer összeomlása fenyeget, ami társadalmi nyugtalanságot válthat ki. A mostani kormány hazudott, amikor azt ígérte, hogy megállítja az inflációt, nem emeli az adókat, megoldja az energiaválságot, valamint hogy nem kell félni a gázhiánytól
– mondta szeptember elején Babis, amikor pártja és a másik ellenzéki erő, a jobboldali radikális Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. A kormány kényelmes parlamenti többsége miatt a kísérlet elbukott, Petr Fiala miniszterelnök pedig azzal vádolta meg Babist, hogy célja elterelni a figyelmet saját személyes problémáiról.
A volt kormányfő ugyanis másfél héttel ezelőtt állt bíróság elé egy évek óta húzódó korrupciós ügyben, amelyben azzal vádolják, hogy vállalkozása törvénytelenül nyert el és használt fel uniós forrásokat.
Babis támogatói nem véletlenül gondolják azt, hogy a tárgyalás kezdetének időzítése több mint gyanús, maga Babis pedig politikailag motivált támadásról beszél, ám népszerűségét ez az ügy sem kezdte ki.
Az ANO hosszú évek óta vezeti a népszerűségi listákat, 20-30 százalék körüli támogatottsággal. Mészáros Andor szerint politikai erejét az adja, hogy több választói réteget tud megszólítani, s hatékony gazdaságpolitikát tudott megvalósítani.
Mindemellett az orosz–ukrán háború következtében Európa egészét sújtó energiaválság is növelte a kormánnyal szembeni elégedetlenséget, és a szankciókat elutasító SPD támogatottságát is 10-ről 14 százalékra. Szeptember 3-án mintegy százezer ember követelte a kormány lemondását Prága utcáin, amiért nem tud megbirkózni az energiaválsággal és a növekvő inflációval. A felmérések szerint míg Petr Fiala konzervatív Polgári Demokrata Pártja 14 százalékos támogatottságnak örvend, négy koalíciós partneréből három nem biztos, hogy egyedül át tudná lépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
– Rettenetesen megemelkedtek az energiaárak, amelyek lakhatási válságot is előidézhetnek. Csehországban a lakástulajdonlás nagyon ritka, sokan bérlik a lakásukat. Létezik lakhatási hozzájárulás, ami akkor jár, ha valakinek a lakhatási költségei elérik a bevételei a 35 százalékát. Ennek a mértékéről vitáznak, miközben extraprofitadó bevezetését is tervezik
– vázolta fel a helyzetet Mészáros Andor. A napokban a cseh képviselőház és a szenátus is megszavazta a kormány által előterjesztett energetikai árplafon, az áram és a földgáz árának maximalizálását.
Borítókép: Andrej Babis volt cseh miniszterelnök érkezik korrupciós perének tárgyalására a prágai városi bíróságon 2022. szeptember 12-én (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)
