Svédországot nemcsak a brutálisan elszabadult áramárak sújtják, hanem az áramellátás problémái is, amelyek nem az ukrajnai háborúval kezdődtek, hanem korábban. A fundamentalista zöldek nyomására, akik akkor még a szociáldemokrata kormány partnerei voltak, idő előtt végleg leállítottak két atomreaktort: a Ringhals 2-t 2019, míg az 1-es reaktort 2020 végén. Ezzel – a még működő reaktorok mellett – még jelentősebb szerepet kapott az energiamixben a megújuló energia, elsősorban a szél és a víz.
Csakhogy a megújuló források erősen időjárásfüggők, ami jelentősen befolyásolja az áramellátás biztonságát, ez az idei aszályos és szélben szegény időjárás során meg is mutatkozott.
Ráadásul a főképp északon megtermelt zöldenergiát nem mindig tudja a hálózati szolgáltató délre eljuttatni, ahol a megszüntetett atomerőművek miatt kiesett kapacitást pótolni kellene, mivel az észak–déli szállítókapacitást nem fejlesztették ehhez. Tavaly már többször is volt emiatt áramkimaradás a nagyobb városokban, idén ősszel pedig arról figyelmeztette az hálózati szolgáltató az energiaigényes cégeket, nem tudják garantálni a folyamatos áramellátást. Emiatt például a Nordzucker cukoripari gyártóóriás bejelentette, háromszázezer tonna cukorrépát szállít át haladéktalanul Dániába a svéd gyárából, ahol ugyan nem olcsóbb az energia, de legalább biztosított, hogy fel tudják dolgozni a romlékony árut.
Jelenleg a Forskmark 1 reaktor éves karbantartását végzik, mostanra pedig már üzemben kellene lennie a nyárra leállított Ringhals 4-nek. Csakhogy ennek karbantartása során megsérült a nyomásszabályozó tartály. A nyár végi újraindítás helyett akkor úgy számoltak, hogy novemberre helyreállítható a sérült elem, ám kedden azt jelentette be az állami energiacég, a Vattenfall, hogy január 31. előtt erre nem kerülhet sor.
A hír nem jelent jót a már amúgy is sérülékeny svéd áramellátásra nézve, különösen, hogy ez a meghosszabbított leállás a sötét és fűtésigényes télre esik.
A svéd háztartások elenyésző részébe van csak a gáz bevezetve, így a legtöbb családban árammal fűtenek, főznek és világítanak.
Az ország gyakran szorult áramimportra a környező országokból, de mivel az egész európai energiapiac mély válságban van, az unióból egyre drágábban és egyre nehezebben fog tudni az ország energiát beszerezni.
A korábbi évekhez képest a behozatali lehetőség nagyon bizonytalannak ígérkezik.
– mondta el Pontus de Maré, az állami hálózati szolgáltató, a Svenska Kraftnät hálózatirendszer-igazgatója a Svenska Dagbladetnak.
Az importlehetőségek szűkülése további áramársokkot okoz, ha pedig az áramhiányt nem lehet külföldről pótolni, nem marad más eszköz, mint az áramszolgáltatás szakaszos és időleges lekapcsolása.
Ha ilyenre kerül sor, akkor a kijelölt villamosenergia-cégek egy bizonyos mennyiségű fogyasztást kell, hogy megspóroljanak egyes régiókban, miközben a kiemelt társadalmi funkciók – például kórházak – működését biztosítaniuk kell. Christian Holtz, a Merlin & Metis árampiaci tanácsadó ügynökség elemzője szerint előfordulhat, hogy az ilyen korlátozásokkal kapcsolatos döntéseket nagyon gyorsan kell meghozni, akár 15 percen belül is.
Az áramhiány a fogyasztási csúcson, reggel, illetve este léphet fel, így könnyen lehet, hogy – elsősorban a déli országrészben – lesznek olyan napok, amikor a jólléthez szokott svéd családok este sem fűteni, sem főzni nem fognak tudni, a hidegvacsorát a fűtetlen lakásban, gyertyafénynél kell majd elkölteniük, mint Ceausescu Romániájában a 80-as években.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bugnyár Zoltán)
