A francia kormány újra napirendre tűzi a nyugdíjreformot
Élisabeth Borne francia miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a francia kormány ismét napirendre tűzi a nyugdíjreform tervét. Legutóbb 2019-ben került terítékre a kérdés, de a reformtervek megvalósítását a 2019 decemberében kirobbant és 2020 tavaszáig tartó, országos méretű sárgamellényes tüntetéssorozat végül megakadályozta. A miniszterelnök közölte, hogy a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló egyeztetéseket szeptember 8-án kezdi meg a kormány, az Emmanuel Macron által idén júniusban felállított, az új alapok nemzeti tanácsa névre keresztelt konzultációs testület első ülésén. A francia közszolgálati rádió, a Radio France eközben megszellőztette, hogy az új nemzeti tanács ülésére kiküldött meghívókra az ellenzéki pártok – a radikális baloldal, a zöldek, a kommunisták, a szocialisták, a jobbközép Köztársaságiak és a Nemzeti Tömörülés delegáltjai egyhangúlag nemleges választ küldtek, így jelezve távolmaradásukat az egyeztetésről. A francia nyugdíjreform bevezetése Borne szerint elengedhetetlen, ha Franciaország továbbra is finanszírozza a szociális hálót és az ökológiai átmenetet. Ehhez meg kell találni a forrásokat például azzal, hogy az idős munkavállalókat tovább tartják a termelésben, közölte Borne. A 2019-ben meglebegtetett és országos lázadást kiváltó reform fő pontjai a 42 különböző nyugdíjszámítási rendszer, a pénztárak helyett az egységes állami rendszer bevezetése, a befizetett hozzájárulások arányában számított kifizetések, valamint a nyugdíjkorhatár emelése lett volna.
Forrás: bfmtv.com, radiofrance.fr
Nagy-Britannia víz alatti drónokat küld Ukrajnába az orosz aknák felderítésére
Nagy-Britannia védelmi minisztériuma hivatalosan bejelentette, hogy víz alatti „aknavadász” drónokat küld Ukrajnának a part menti aknák eltávolításához – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának sajtószolgálata a Facebookon.
„Az Ukrajna partjainál lévő orosz aknák felderítése és eltávolítása érdekében Nagy-Britannia hat autonóm aknakereső berendezést küld az országba. Közülük hármat az Egyesült Királyság fegyveres erői biztosítanak, további hármat pedig egy fegyvert gyártó cégtől vásárolnak” – áll a közleményben.
A víz alatti pilóta nélküli drón egy könnyű, autonóm eszköz, amelyet sekély tengerparti környezetben való használatra terveztek, és hatékonyan működik akár százméteres mélységben is: képes észlelni az aknákat, lokalizálni és azonosítani azokat egy érzékelőkészlet segítségével, hogy az Ukrán Fegyveres Erők haditengerészete megsemmisíthesse őket. A jelentés szerint a következő hónapokban a fegyveres erők haditengerészetének több tucat katonáját képzik ki majd a feladatra.
Az eszközök használatának elsajátítása érdekében a brit haditengerészet és amerikai partnerek segítik az ukrán személyzetet a következő hónapokban, egyes kiképzések már meg is kezdődtek. A fegyveres erők vezérkarának sajtószolgálata megjegyezte, hogy Oroszország fegyverként használja az élelmiszert, tönkreteszi az ukrán mezőgazdaságot, és blokkolja az ország fekete-tengeri kikötőit, megakadályozva a gabonaexportot. Miután az ENSZ júliusban megállapodást kötött az élelmiszerexport engedélyezéséről, néhány kisebb, gabonát szállító hajó elhagyta Ukrajnát. Az országból az élelmiszerexportra irányuló kísérleteket azonban továbbra is akadályozzák az Ukrajna partjainál hagyott tengeri aknák.
„Nem engedhetjük meg Oroszország cinikus próbálkozását, hogy váltságdíjat követeljen a világ élelmiszer-tartalékaiért” – mondta Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere.
Forrás: ukrinform.ua
Nem tanítanak többé spanyolul a katalán iskolákban
„Egyetlen katalán iskolában sem tanítják tovább a spanyol nyelvet” – jelentette be Josep González-Cambray, a régió oktatási minisztere. Úgy fogalmazott: jövő héttől, amikor a 2022–2023-as tanév elkezdődik, Katalóniában egyetlen oktatási intézmény sem köteles alkalmazni tovább azt a szabályt, amely előírja, hogy a tantárgyak legalább 25 százalékát spanyol nyelven kell megtartani.
Az oktatási tárca vezetője arra kérte a spanyol nyelvű oktatást is tervező intézményeket, hogy csak katalánul oktassák a gyerekeket. Állítása szerint Katalónia mintegy 27 iskolája tervezett a spanyol nyelvvel, de nagy részük csak azért, mert félt a katalán legfelsőbb bíróság ítéletétől, amely többször is arra utasította a kormányt és az iskolákat, hogy tartsák tiszteletben a törvényeket és az alkotmányt, vagyis ne töröljék el a spanyol nyelvű tanítást.
A regionális parlament szeparatista pártjai erre válaszul idén megszavaztak egy új rendeletet, melyben a katalán nyelvet kiáltották ki járműnyelvnek, ezzel pedig lehetővé tették a spanyol eltörlését a legtöbb oktatási intézményből. Az agresszív nyelvpolitikával a katalán kormány célja a Spanyolországtól való függetlenedés erősítése. Pedro Sánchez miniszterelnök júliusban találkozott Pere Aragonés republikánus katalán elnökkel, akivel abban egyeztek meg, hogy a bírósági határozatokat figyelmen kívül hagyva szabaddá teszik a katalán nyelv népszerűsítését és védelmét az oktatásban.
Forrás: rtve.es
Borítókép: Az önálló Katalóniát támogató tanárok, szülők és diákok elfoglalnak egy barcelonai iskolát 2017. szeptember 30-án hajnalban, egy nappal a katalán függetlenségről tervezett, és a spanyol kormány által betiltott népszavazás előtt (Fotó: MTI/EPA/Quique Garcia)
