időjárás 3°C Melinda , Vivien 2022. december 2.
logo

Ma már nem nyerne az Olaf Scholz vezette koalíció

Szőcs László
2022.09.26. 05:52
Ma már nem nyerne az Olaf Scholz vezette koalíció

Olaf Scholz kancellárként is szürke eminenciásnak tűnik, ma pedig, a Bundestag-választások első évfordulóján hárompárti koalíciója is veszítene. A lapunk által megkérdezett német és magyar szakértő szerint ugyanakkor Friedrich Merz kereszténydemokrata vezető sem igazolta még a belé vetett bizalmat. A magyar–német kapcsolatok egyelőre nem szenvedtek kárt.

Ha most tartanák a Bundestag-választásokat, a hárompárti – szociáldemokrata, zöld, szabaddemokrata – berlini koalíció már nem kapna többséget, miközben a legnépszerűbb ellenzéki tömörülés ugyancsak rászorulna a mostani kormánypártok közül kettőre egy többségi kabinet megalakításához. Ez derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból, amelyet a Kantar kutatócég közölt szombaton, és amely megerősíti a korábbi eredményeket.

A legújabb szonda szerint a keresztény uniópártok alkotta CDU/CSU ellenzéki pártszövetség 27, míg a vezető kormánypárt szociáldemokraták (SPD) 19 százalékon állnak.

Ez azt is jelenti: noha a mérési hibahatáron belüli különbséggel, de a 20 százalékos Zöldek képviselik jelenleg a legnépszerűbb kormányerőt. Látványos a szabaddemokrata FDP visszaesése az éppen ma egy éve rendezett Bundestag-választásokhoz képest: a liberálisok hét százalékon állnak, elveszítve 2021-es támogatóik több mint harmadát. 2021 szeptemberéhez képest sorrendben a Zöldek, a CDU/CSU és a radikális jobboldali – ugyanakkor koalíciós partnerként minden más párt számára elfogadhatatlan – Alternatíva Németországnak (AfD) erősödött, míg az FDP mellett az SPD is visszaesett. A posztkommunista utódpártnak is tekinthető Die Linkét változatlanul az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb körül mérik.

Az ukrajnai háború következményei, az infláció és az energiapánik, a tél közeledtével erősödő félelem miatt Németországban – különösen a keleti tartományokban, a volt NDK területén – egyre nagyobb az elégedetlenség, amelynek az AfD a fő haszonélvezője.

De a tapasztalatok szerint a németek jellemzően nem buktatnak az utcán kormányt. Egy közvetlen kancellárválasztáson a polgároknak ugyan csak 23 százaléka szavazna most Olaf Scholz jelenlegi kormányfőre – a tavaly távozott Angela Merkel alkancellárára –, de a konszenzusra törekvő német politikai rendszerben ez nem több érdekességnél.

A kormányt az ukrajnai orosz bevonulás és annak súlyos következményei már nem sokkal a hivatalba lépése után meglepték. Ezért válságmenedzselésre állt át, amelynek során olyan bizonyosságok kérdőjeleződtek meg, mint Németországnak mint „civil hatalomnak” a szerepe vagy az atomenergia feladása. Erre a kormány óriási állami forrásokat mozgósít, miközben a Zöldek a saját társadalmi programjukat hajtják végre. Nagy a feszültség a koalíción belül, tagjai azonban eltökéltek, hogy nem engedik szétrobbanni

– mondta lapunknak Andreas Rödder, a CDU-hoz közelálló német történész-politológus, akinek tavaly jelent meg magyarul a Konzervatív 21.0 című kötete. Rödder úgy véli, Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, aki az uniópártok közös Bundestag-frakciójának élén is áll, jól látható ellenzéki vezető ugyan, de nem energikus pártvezér, aki koncepciójában is erős párttá tenné a CDU-t.

A CDU hannoveri pártkongresszusa inkább a balközép, semmint a jobbközép irányába adott jelzést. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy elveszítik jobbközép szavazóikat

– tette hozzá a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem professzora.

A koalíció jelenleg stabilnak mondható, de kérdés, meddig tart ez az állapot. Ez az első olyan kormány a szövetségi köztársaság történetében, amelyet három frakció alkot, és voltak már a tagjai között súrlódások. De a stabilitás fő garanciája, hogy az ukrajnai háború mint külső fenyegetettség összekovácsolhatja őket; a németek egyébként sem szívesen váltanak kormányt ilyen rövid idő elteltével

 – mondta lapunknak Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Hozzátette, ugyan épp e héten lesz negyven éve, hogy a kereszténydemokrata Helmut Kohl konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta Helmut Schmidt szociáldemokrata kancellárt, a jelen helyzetben nem látja esélyét annak, hogy ez megismétlődjön.

Scholz kezdetben alkalmas volt arra, amit a kampányában is sejtetett, hogy kiegyensúlyozottan vigye tovább Merkel kormányfői stílusát, de a mostani háborús helyzet a karakteresebb politikusoknak kedvez. Így a Zöldek társelnökei, Robert Habeck és Annalena Baerbock vezető kormánytagok népszerűsége is nőtt az általában Ukrajna-párti német közvélemény szemében

 – állítja Bauer Bence, aki szerint egyelőre nem tűnik reálisnak Merz célja, hogy még ebben a törvényhozási ciklusban kormányt buktasson. A szakértő szerint a magyar–német kapcsolatok egyelőre nem szenvedték meg azt a helyzetet, hogy a tavalyi berlini kormányváltás óta felerősödtek a különbségek a két kormány között – a migrációs és az Európa-politikától kezdve az ukrajnai fegyverszállításokig és az oroszellenes szankciókig.

Arra számítok, Berlinben továbbra is „szemmagasságból” tekintenek a kétoldalú kapcsolatokra, és fennmaradhat a jó viszony

 – mondta a Magyar–Német Intézet igazgatója.

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár a Bundeswehr kétnapos berlini konferenciáján 2022. szeptember 16-án. (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.