időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo

Növekszik a nyomás Szerbián az oroszbarátság miatt

Tóth Péter (Vajdaság)
2022.09.29. 19:11
Növekszik a nyomás Szerbián az oroszbarátság miatt

Az Európai Parlamentben az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportja – ameynek a Demokratikus Koalíció és az MSZP EP-képviselői is tagjai – javasolta, hogy függesszék fel a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával. 

Indítványuk elsődleges oka, hogy Belgrád nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben.

Szerbiát, illetve annak vezetőit már korábban többször figyelmeztették, hogy össze kell hangolnia külpolitikáját az uniós irányelvekkel, ellenkező esetben nem léphet előrébb a csatlakozás útján. A bővítési jelentésről várhatóan október 13-án szavaz az EP külügyi bizottsága. 

A szerb sajtóban megjelent információk szerint egyelőre nem ismert, mi a többi EP-frakció álláspontja ezzel a javaslattal kapcsolatban. Túl sok jóra azonban Szerbia valószínűleg nem számíthat, amíg nem változtat Oroszországhoz fűződő viszonyán. A jelentéstervezet végleges változata az Európai Parlament határozataként készül majd el, amiről várhatóan novemberben szavaznak a képviselők.

Alekszandar Vucsics többször is utalt rá, hogy országa hatalmas nyomásnak van kitéve, az orosz–ukrán konfliktus pedig jelentősen tovább bonyolítja az ország egyébként sem egyszerű helyzetét. A szerb elnök próbál aktív diplomáciai tevékenységgel manőverezni. Pénteken európai parlamenti képviselők érkeznek Szerbiába, valamint Manuel Sarrazin, Németország kormányának nyugat-balkáni különmegbízottja. Ezután szombaton az államfő Bulgáriába utazik, ahol az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyal. Ezt követően hétfőn Budapesten Orbán Viktor kormányfővel a migrációs politikáról egyeztet, egy magyar–szerb–osztrák találkozóra is sor kerül majd. 

Egyébként mindezek előtt beszédet intézett volna a nemzethez, de azt elhalasztották. A jelek szerint előbb megvárja, mi történik az Európa Tanácsban október 4-én és 5-én, hogy valóban elindítják-e Koszovó tagfelvételi eljárását. Október 6-án Prágában részt vesz a 41 országot tömörítő úgynevezett európai közösség találkozóján. A legfrissebb hírek szerint csak ezek után áll a nyilvánosság elé. A szerb elnök korábban azt nyilatkozta, kíváncsi, hogyan fogják megindítani az Európa Tanácsban Koszovó tagfelvételét az után, hogy az ukrajnai megszállt területeken szervezett népszavazáson olyan döntés született, hogy azokat Oroszországhoz csatolják. 

Hangsúlyozta, hogy Szerbia nem fogja elismerni ezeknek a népszavazásoknak az eredményét, mert így saját területi integritását is védi, ezért az országa mások területi integritását is tiszteletben tartja. 

Sokan a nyugati tisztségviselők és diplomaták közül azt is nehezményezik, hogy Nikola Szelakovics szerbiai külügyminiszter aláírta orosz kollégájával a szerbiai és az orosz külügyminisztérium 2023-as és 2024-es évre vonatkozó konzultációs tervét. Erre az ENSZ Közgyűlés 77. ülésszakán került sor, ahol Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Vucsics is tárgyalt. A szerb elnök akkor azt mondta, Szerbia nem szavaz az orosz vétójog korlátozására, vagy Oroszország kizárására az ENSZ Biztonsági Tanácsából. Szergej Lavrovval – mint nyilatkozatában elmondta – energiaügyről tárgyalt, és megköszönte neki Szerbia területi integritásának támogatását. Vlagyimir Putyin is megnyilvánult, amikor a külföldi nagykövetek számára kiállított jóváhagyások átadásakor azt mondta, Oroszország folytatja kapcsolatainak elmélyítését Szerbiával, támogatja Szerbiát abban, hogy megőrizze állami szuverenitását és területi integritását.

 

– Rendszeresen beszélgetek Vucsics elnökkel

 

 – jelentette ki Putyin. Hozzátette, hogy országa nagyra értékeli Szerbia erőfeszítéseit, hogy kiegyensúlyozott, független politikát valósítsanak meg a nemzetközi színtéren. Az orosz elnök a koszovói helyzetről is szólt. – A nemzetközi jog keretein belül, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatára támaszkodva, továbbra is mindenre kiterjedő támogatást nyújtunk szerb barátainknak a Szerbia törvényes jogaiért és érdekeiért vívott harcban, amely az állami szuverenitás és a területi integritás védelmében zajlik – mondta.

Oroszország belgrádi nagykövete, Alekszandr Bocan-Harcsenko is kijelentette a napokban, hogy Moszkva tiszteletben tartja Szerbia szuverenitását és területi integritását. Bocan-Harcsenko úgy véli, hogy Koszovó autonóm tartományként továbbra is Szerbia szerves részét képezi.

Az amerikai külügyminisztérium közleményben reagált a fejleményekre, szerintük a szerb–orosz megállapodást „rossz irányba tett lépés”. 

Szóvivőjük az Amerika Hangja megkeresésére azt mondta, hogy „a megállapodásról szóló hírek meglepőek, ellentétben állnak azokkal a tartalmakkal, amelyek a szerb tisztségviselőkkel New Yorkban tartott konstruktív találkozókon hangoztak el”. A külügyminisztérium meg nem nevezett szóvivője közölte még, hogy az Egyesült Államok „továbbra is határozottan támogatja Szerbia azon célját, hogy az EU tagjává váljon”.

Szerbia eddig az ukrajnai háború árnyékában igyekezett egyensúlyozni a Kelet és a Nyugat között. Az ENSZ Közgyűlésében márciusban Belgrád elítélte Ukrajna megtámadását, ugyanakkor nem hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz, ragaszkodik ahhoz, hogy fenntartsa hagyományosan jó kapcsolatait Moszkvával. Alekszandar Vucsics szerb elnök New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén arról beszélt, hogy Szerbia minden ország területi egységének megőrzését támogatja, így Ukrajnáét is. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ehhez az elvhez nem minden tagország tartja magát, mert szerinte Szerbia területi egységét sem tartották tiszteletben, amikor 2008-ban Koszovó egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét.

 

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök az ENSZ közgyűlésén (Fotó: MTI/EPA/Peter Foley)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.