Nagy érdeklődés övezte Romániában Novák Katalin látogatását. Több hírtelevízió, így az állami tévé hírcsatornája is élőben közvetítette a magyar államfő ünnepélyes fogadását, majd a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatót. – Az a célunk és feladatunk, hogy az Európai Unió hangját felerősítsük, befolyását növelni tudjuk – mondta Novák Katalin Klaus Johannis román államfővel tartott sajtótájékoztatóján. A köztársasági elnök kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a két ország ebben a kérdésben is kész közösen fellépni. Novák Katalin kijelentette:
Magyarországnak és Romániának egyaránt érdeke, hogy jó, pragmatikus, modern kapcsolat legyen közöttük.
– Nemcsak ők maguk, hanem a két ország és ezek állampolgárai is a pragmatikus együttműködésben érdekeltek – fogalmazott a magyar köztársasági elnök. – Abban is megállapodtunk, hogy a létező feszültségeket nem növelni, hanem csökkenteni szeretnénk. Nem fogunk mindenben egyetérteni, eddig sem értettünk mindenben egyet, de a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással, hogy képesek legyünk egymást meghallgatni, és talán akkor jobban meg is tudjuk érteni a másiknak az álláspontját, még akkor is, ha nem minden területen teljes az érdekazonosság és nem teljes az egyetértés – mondta Novák Katalin.
Mindkét államfő hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell „az egyoldalú megközelítéseket”, amelyek nem vezetnek megoldásokhoz.
Klaus Johannis alapvető fontosságúnak nevezte a román állam hozzájárulását az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor „nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és nem sérthetik a román, az európai vagy a nemzetközi jogot”. A magyar hivatalosságok romániai látogatásaival kapcsolatban Johannis kihangsúlyozta: az ilyenkor elhangzó felszólalásoknak összhangban kell lenniük a stratégiai partnerség és a román-magyar alapszerződés szellemével.
A megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón elhangzottak alapján az is nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrajnai orosz agresszióból, illetve az Európai Unió elhibázott szankciópolitikájából következő energiaválságon túl vannak más olyan aktuális témák is, amelyben a két ország számít a kölcsönös támogatásra. A jogállamisági eljárás címszó alatt Magyarországot – Lengyelországgal együtt – érintő támadások, valamint az EU-pénzek visszatartása kapcsán Johannis azt mondta: reméli, hogy az uniós intézmények és Budapest párbeszéde során megtalálják a legjobb, legalkalmasabb megoldásokat.
Romániának a schengeni csatlakozás jelenti a fő prioritást. Hosszú évek óta így van ez, de egyre több szakértői vélemény szerint ezúttal valóban megvalósulhat a belépés.
A végső rábólintáshoz mindegyik uniós tagállam pozitív döntése szükséges, így Magyarországé is. Novák Katalin megismételte a magyar kormány eddig is hangoztatott támogatását Románia csatlakozását illetően.
A romániai magyar oktatást érintő aktuális ügyeire vonatkozóan, különös tekintettel a marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Johannis egyebek mellett azt mondta, Marosvásárhelyen „szervezési hiányosságok” miatt került az ügy az igazságszolgáltatás elé, és a helyzet megoldásra vár. – Biztosíthatok azonban minden diákot és szülőt, hogy a mi megközelítésünk a jóhiszeműségen alapul, és célunk a magas színvonalú oktatás, anyanyelvtől függetlenül – szögezte le a román államfő.
A kétoldalú elnöki találkozón kívül Novák Katalin találkozott Nicolae Ciuca miniszterelnökkel, Alina Gorghiuval, a szenátus ügyvivő elnökével és Marcel Ciolacu képviselőházi elnökkel is. Tárgyalt továbbá Kelemen Hunortal, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, miniszterelnök-helyettessel, valamint a kormány többi RMDSZ-es miniszterével.
Borítókép: Klaus Johannis román elnök katonai tiszteletadás mellett fogadja Novák Katalin köztársasági elnököt hivatalos bukaresti látogatásán a Cotroceni elnöki palotában 2022. szeptember 7-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Államfői vizit Bukarestben 
