Olaf Scholz német kancellár távozásakor hangsúlyozta, az EU-nak meg kell őriznie szoros kereskedelmi kapcsolatait Pekinggel, továbbá nyitott kereskedelmi partnernek kell maradnia az ázsiai országgal. − Az EU büszke arra, hogy a globális kereskedelemben érdekelt, és nem áll a deglobalizációt támogatók oldalára − fogalmazott. Közölte továbbá, november elején Kínába utazik. Szavai szerint a vizit bevezető látogatás lesz a német–kínai kormányközi konzultáció kezdetét megelőzően.
Emmanuel Macron francia elnök azt hangoztatta, az EU stratégiai hibát követett el azzal, hogy a múltban fontos infrastruktúrákat adott el Kínának.
Kijelentette: az Európai Uniónak újra kell gondolnia a Kínával folytatott kereskedelmi párbeszédét, és kiegyenlítettebb versenyfeltételeket sürgetett a két kereskedelmi erőtér között. Közölte továbbá, országa kilép az Energiacharta Egyezményből (Energy Charter Treaty, ECT). Szavai szerint a bizonyos fosszilis beruházásokat védő szövetségből való kilépés összeegyeztethető a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljait is magáénak valló francia állásponttal és az európai éghajlat-stratégiával. − Összpontosítani kell a megújuló energiaforrásokra, segíteni az energiahatékonyság elérését és gyorsítani a nukleáris energia lehetőségeinek kiaknázását − tette hozzá a francia elnök.
Mark Rutte holland miniszterelnök távozáskor adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, mivel Kína határozott fellépése egyre tettenérhetőbb a világban, az EU-nak saját politikát kell folytatnia az ázsiai országot illetően. Véleménye szerint fontos, hogy a Kínával ápolt kapcsolatokat illetően az EU egyenlőségre és kölcsönösségre törekedjen.
A lehető legmagabiztosabban, de ugyanakkor önállóan alakítsa politikáját, ne pedig az Egyesült Államok meghosszabbított karjaként működjön.
Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
EU-csúcs
