Az unió saját érdekeinek érvényesítése mellett törekedni kíván a kölcsönösségre és a kiegyensúlyozottságra a Kínával ápolt gazdasági kapcsolatok terén, továbbá úgy gondolja, hogy szükséges az együttes elkötelezettség a globális kihívások közös kezelése érdekében − jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben pénteken.
Charles Michel a kétnapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az Európai Unió nem lehet naiv a Kínával ápolt kapcsolatokat illetően, de el akarja kerülni a szisztematikus konfrontáció logikáját Pekinggel.
Tájékoztatása szerint a tanácskozáson részt vevő tagországi vezetők az Európai Unió stratégiai függetlensége megteremtésének fontosságát hangsúlyozták. Ennek része a partnerségek megsokszorozása a világban, annak érdekében, hogy az EU népszerűsítse a számára fontos értékeket. Fontos továbbá az energiafüggőségek felszámolása, a védelem és a biztonság megerősítése, valamint a technológiai vezető szerep elérése a szükséges nyersanyagok rendelkezésre állása érdekében − közölte Charles Michel.
Michel hangsúlyozta, az EU határozott az alapvető értékek, köztük a demokrácia, valamint az emberi és szabadságjogok védelmét illetően a Kínával ápolt kapcsolatokkal összefüggésben is.
Iránnal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az EU egyértelműen kiáll az emberi jogok, különösen a nők jogainak érvényesülése mellett. Az ukrajnai háborúval összefüggésben pedig közölte, a 27 tagú közösség minden segítséget megad a megtámadott országnak, hogy folytatni tudja az ellenállást az orosz agresszióval szemben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU és Kína kapcsolataira vonatkozóan figyelmeztetett: a feszültségek egyre fokozódnak, Peking továbbra is határozott és önjáró utat folytat, hogy megalapozza dominanciáját Kelet-Ázsiában és globálisan egyaránt.
A kínai rendszer alapvetően különbözik a miénktől, és az EU tisztában van a rivalizálás természetével
− hívta fel a figyelmet. Ennek következtében − tette hozzá − az EU-nak változtatnia kell a Kínával ápolt kapcsolatain és ébernek kell maradnia az ázsiai országtól való függőségét illetően.
Olaf Scholz német kancellár távozásakor hangsúlyozta, az EU-nak meg kell őriznie szoros kereskedelmi kapcsolatait Pekinggel, továbbá nyitott kereskedelmi partnernek kell maradnia az ázsiai országgal. − Az EU büszke arra, hogy a globális kereskedelemben érdekelt, és nem áll a deglobalizációt támogatók oldalára − fogalmazott. Közölte továbbá, november elején Kínába utazik. Szavai szerint a vizit bevezető látogatás lesz a német–kínai kormányközi konzultáció kezdetét megelőzően.
Emmanuel Macron francia elnök azt hangoztatta, az EU stratégiai hibát követett el azzal, hogy a múltban fontos infrastruktúrákat adott el Kínának.
Kijelentette: az Európai Uniónak újra kell gondolnia a Kínával folytatott kereskedelmi párbeszédét, és kiegyenlítettebb versenyfeltételeket sürgetett a két kereskedelmi erőtér között. Közölte továbbá, országa kilép az Energiacharta Egyezményből (Energy Charter Treaty, ECT). Szavai szerint a bizonyos fosszilis beruházásokat védő szövetségből való kilépés összeegyeztethető a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljait is magáénak valló francia állásponttal és az európai éghajlat-stratégiával. − Összpontosítani kell a megújuló energiaforrásokra, segíteni az energiahatékonyság elérését és gyorsítani a nukleáris energia lehetőségeinek kiaknázását − tette hozzá a francia elnök.
Mark Rutte holland miniszterelnök távozáskor adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, mivel Kína határozott fellépése egyre tettenérhetőbb a világban, az EU-nak saját politikát kell folytatnia az ázsiai országot illetően. Véleménye szerint fontos, hogy a Kínával ápolt kapcsolatokat illetően az EU egyenlőségre és kölcsönösségre törekedjen.
A lehető legmagabiztosabban, de ugyanakkor önállóan alakítsa politikáját, ne pedig az Egyesült Államok meghosszabbított karjaként működjön.
Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
