Norvégia „kémfóbiában” szenved – írta szerdán az oslói orosz nagykövetség egy elektronikus levelében. A diplomáciai képviselet tagadja, hogy bármit is tudna arról a férfiról, akit Norvégiában őrizetbe vettek azzal a gyanúval, hogy kém. A 37 éves brazil állampolgárt, aki a sarkvidéki Tromsö városának egyik egyetemén dolgozott, hétfőn vették őrizetbe.
A norvég rendőrség biztonsági szolgálata szerint a férfi hamis nevet és iratokat használt, miközben valójában az egyik orosz hírszerző szolgálatnak dolgozik.
Az orosz nagykövetség közölte: „nem tudja, hogy kiről és miről van szó”. Azt is írták, hogy minden, ami orosz, legyen szó állami szervekről, magánvállalatokról vagy magánszemélyekről, az (a norvégoknak) „gyanús és kémszagú”.
A tény az, hogy a különböző ügyek szinte futószalagon jönnek elő, kétségtelenül nem véletlen. Mindez politikai indíttatású
– hangoztatta az orosz nagykövetség. A képviselet szerint Norvégiát az utóbbi időben hatalmába kerítette a „kémfóbia”. Az őrizetbe vett férfit a norvég biztonsági szolgálat a Tromsőben működő Norvég Sarkvidéki Egyetem brazil kutatójaként azonosította, egy egyetemi adminisztrátor pedig vendégelőadóként. Egy bíróság kedden elrendelte a férfi négyhetes őrizetbe vételét.
Az elmúlt hetekben a NATO-tag Norvégia – amely jelentős olaj- és gázkitermelő ország – több drón észleléséről számolt be az Északi-tengeren található tengeri létesítményei közelében. Több orosz állampolgárt rövid időre őrizetbe vettek, mert drónok segítségével fényképeket készítettek olyan tereptárgyakról, amelyekre a hatóságok fotózási tilalmat rendeltek el.
A norvég kormány emellett figyeli az orosz kutatóhajókat, az orosz halászhajók pedig csupán három norvég sarkvidéki kikötőt használhatnak, ahol szigorúan ellenőrzik őket.
Norvégia sarkvidéki szárazföldi határa Oroszországgal 198 kilométer hosszú.
Számos európai nemzet fokozta a kulcsfontosságú energia-, internet- és áramellátási infrastruktúrát védő biztonsági intézkedéseket, miután víz alatti robbanások miatt hatalmas hasadékok keletkeztek a balti-tengeri Északi Áramlat földgázvezeték több szálán, amelyek orosz gázt szállítanak Németországba. A Svédország és Dánia előtt húzódó vezetékszálakból jelentős mennyiségű metán került nemrégiben a levegőbe.
A balti-tengeri Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek feltételezett szabotázsa egy nappal azelőtt történt, hogy Norvégia megnyitotta a Lengyelországba vezető új, balti-tengeri gázvezetékét.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Getty Images)
