Jön a harag tele?

Robbanásig feszült társadalmakat tesznek most ki az energiakrízis vesszőfutásának – fogalmazott Veszprémy László Bernát a Mandiner oldalán megjelent írásában.

Forrás: Mandiner.hu2022. 10. 10. 7:15
null
Amszterdam, 2021. május 16. A palesztinok ügyét támogató, valamint a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet és Izrael közötti erõszak ellen tüntetõ emberek Amszterdam belvárosában 2021. május 16-án. A Hamász és Izrael között május 10-én este kezdõdött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsaptak egymással a palesztinok és izraeli biztonsági erõk az iszlám - Mekka és Medina után - harmadik legszentebb helyén, az al-Aksza mecsetnél. A palesztin egészségügyi minisztérium szerint eddig legalább 140 palesztin halálos áldozata van az izraeli légitámadásoknak, köztük 39 gyerek. MTI/EPA/ANP/Evert Elzinga Fotó: Evert Elzinga
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági nehézségek ősszel és télen egész Németországban tiltakozásokhoz vezethetnek – és beszivároghatnak jobboldali szélsőségesek”, ez lesz „a harag tele” – írja a The Local nevű, angol nyelvű német hírportál. A szélsőjobboldal kifejezéssel persze sokat riogatnak, de itt valószínűleg a fegyveres szélsőségekre gondolnak. Hozzátehetnénk: sokkal jobbra a muszlim szélsőségek részéről sem számíthatunk. Vajon mennyi időbe telik majd, hogy fűtetlen lakásukban feldühödjenek a német neonácik és az iszlamista migránsok, majd pedig egymásnak essenek Németország utcáin?

 

A helyzet még energiaválság nélkül is feszült lenne.

 

Az elmélet, miszerint az iszlamista terrorizmus nemzetközi támadásaira válaszul szélsőjobboldali merényletek érhetik az európai és amerikai muszlim közösségeket, és hogy mindez a bevándorló muszlim közösségek további radikalizálódását eredményezheti, megfelelve például az Iszlám Állam céljainak, nem új keletű, már a migrációs válság elején is megjelent. A 2015-öt követő években pedig még gyakrabban került szóba a kutatók, publicisták és politikusok körében a radikális iszlám hívei és a szélsőjobboldali terroristák közötti polgárháborús helyzet lehetősége.

Ugyan egyes megszólalók világnézettől függően eltérő hangsúlyt helyeztek bizonyos csoportokra, érdekes látni, hogy politikai elfogultságtól függetlenül jelenik meg ez a vélemény. Ugyanezt mondta Ayaan Hirsi Ali iszlámkritikus aktivista, a Hope not Hate öndeklarált brit „antifasiszta” civil szervezet, Keresztes Péter, az Információs Hivatal főosztályvezetője, Dries Van Langenhove, a bevándorlásellenes Flamand Érdek párt politikusa, sőt még Emmanuel Macron francia elnök is. Mind polgárháborús helyzetet emlegettek a nyugati társadalmi feszültségek kapcsán.

 

Mindezeken az elemzéseken és véleményeken kívül fontos megvizsgálni az európai hatóságok viszonyulását és reakcióit is. David Suurland, az Utrechti Egyetem jogászprofesszora 2020 februárjában jelentette ki a holland társadalomról, hogy léteznek benne szélsőségek, „ideértve a dzsihadistákat, a neonácikat és a szélsőbaloldalt”.

 

A holland igazságügyi minisztérium biztonsági és terrorelhárítási koordinációs irodája a következőket írta 2018. szeptemberi jelentésében: „A szélsőjobboldali radikalizmus egyre erősödik. Folytatja tevékenységét, amelynek során Hollandia állítólagos iszlamizációja, illetve a menekültek érkezése és a holland identitás állítólagos elvesztése ellen tiltakozik.” A jelentés azonban nemcsak erre, hanem a muszlim szélsőségekre is kitért. „Stagnálása ellenére a hollandiai dzsihádista mozgalom aggodalomra ad okot” – olvasható benne.

Érdemes látni, hogy az utóbbi időszak fontosabb németországi merényleteit – például a 2020. februári hanaui lövöldözést és volkmarseni gázolást – követően a hatóságok megerősítették a muszlim közösségi helyek védelmét. A 2019-es utrechti lövöldözés után – ahol muszlim elkövető gyilkolt járókelőket – a holland rendőrség is bezárta a város mecsetjeit. Az utóbbi támadás válasz volt a christchurchi mecsetbeli mészárlásra, amely az elkövető szerint a Srí Lanka-i robbantásokra adott reakció volt. A hatóságok lépéseiből arra lehet következtetni, hogy

 

határozottan félnek egy oda-vissza merényletsorozattól, amelyben a világ legkülönbözőbb pontjain elkövetett támadásokra reagálva dzsihadisták és szélsőjobboldali terroristák rendeznek vérfürdőt ártatlan keresztények és muszlimok között.

 

Ezeket a robbanásig feszült társadalmakat teszik most ki az energiakrízis vesszőfutásának. Vajon bírni fogják, vagy tényleg jön a „harag tele”?

A szerző történész, a Corvinák főszerkesztője

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Borítókép: A palesztinok ügyét támogató, valamint a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet és Izrael közötti erőszak ellen tüntető emberek Amszterdam belvárosában 2021. május 16-án. (Fotó: MTI/EPA/ANP/Evert Elzinga)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.