Érdemes látni, hogy az utóbbi időszak fontosabb németországi merényleteit – például a 2020. februári hanaui lövöldözést és volkmarseni gázolást – követően a hatóságok megerősítették a muszlim közösségi helyek védelmét. A 2019-es utrechti lövöldözés után – ahol muszlim elkövető gyilkolt járókelőket – a holland rendőrség is bezárta a város mecsetjeit. Az utóbbi támadás válasz volt a christchurchi mecsetbeli mészárlásra, amely az elkövető szerint a Srí Lanka-i robbantásokra adott reakció volt. A hatóságok lépéseiből arra lehet következtetni, hogy
határozottan félnek egy oda-vissza merényletsorozattól, amelyben a világ legkülönbözőbb pontjain elkövetett támadásokra reagálva dzsihadisták és szélsőjobboldali terroristák rendeznek vérfürdőt ártatlan keresztények és muszlimok között.
Ezeket a robbanásig feszült társadalmakat teszik most ki az energiakrízis vesszőfutásának. Vajon bírni fogják, vagy tényleg jön a „harag tele”?
A szerző történész, a Corvinák főszerkesztője
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Borítókép: A palesztinok ügyét támogató, valamint a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet és Izrael közötti erőszak ellen tüntető emberek Amszterdam belvárosában 2021. május 16-án. (Fotó: MTI/EPA/ANP/Evert Elzinga)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!