Két amerikai és egy dán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat

Carolyn R. Bertozzi, K. Barry Sharpless és Morten Meldal a klikk kémia terén értek el úttörő eredményeket.

2022. 10. 05. 14:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Carolyn Bertozzi új szintre emelte a klikk kémiát. A sejtek felszínén lévő fontos, de megfoghatatlan biomolekulák – glikánok – feltérképezésére olyan reakciókat fejlesztett ki, amelyek élő szervezetekben működnek. Bioortogonális reakciói a sejt normál kémiájának megzavarása nélkül mennek végbe. 

Kele Péter elmondta, ezekhez az eljárásokhoz nem kell rézkatalizátor, azaz nem mérgezi a szervezetet.

Ezeket a reakciókat ma már világszerte használják a sejtek működésének megértésére és a biológiai folyamatok nyomon követésére. A bioortogonális reakciók segítségével a kutatók javították a rákkeltő gyógyszerek célzottságát, sőt, a bioortogonális kémiát mára már nemcsak vegyületek összekapcsolására, hanem például hatóanyagok felszabadítására is alkalmazzák. Ez utóbbi eljárásokat most klinikai vizsgálatok során tesztelik. A svéd indoklás szerint a klikk kémia és a bioortogonális reakciók a kémiát a funkcionalizmus korszakába vitték. Ez jelenti a legnagyobb hasznot az emberiség számára.

Carolyn R. Bertozzi 1966-ban született az USA-ban. 1993-ban szerzett PhD-fokozatot, jelenleg a Stanford Egyetem professzora. Morten Meldal 1954-ben született Dániában. 1986-ban a Dániai Műszaki Egyetemen szerzett PhD-fokozatot. Jelenleg a Koppenhágai Egyetem professzora. K. Barry Sharpless 1941-ben Philadelphiában született. 1968-ban a Stanford Egyetemen szerzett PhD-fokozatot. Jelenleg a Scripps Kutatóintézet professzora. A három díjazott – aki egyenlő arányban osztozik az elismeréssel járó tízmillió svéd koronán - december tizedikén, Stockholmban veszi át az elismerést.

Duplázók Alig néhány kutató mondhatja el magáról, hogy élete során két Nobel-díjjal ismerték el munkásságát. Az első Marie Curie volt, aki 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Az amerikai John Bardeent 1956-ban és 1972-ben egyaránt fizikai Nobel-díjjal ismerték el. A szintén amerikai Frederick Sangert 1958-ban és 1980-ban is kémiai Nobel-díjjal jutalmazták. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjas amerikai Linus Pauling 1962-ben Nobel-békedíjas lett. Berry Sharpless első, szintén, kémiai Nobel-díját, 2001-ben vette át. A 2001-es kémia Nobel-díjat Berry Sharpless − William S. Knowles és Ryoji Noyori társaságában − a biomolekulák aszimmetrikus szintézisét biztosító katalitikus reakciók kifejlesztéséért kapta. Az ő felfedezéseik tették lehetővé, hogy a gyógyszereket a megfelelő formában gyárthassák.

Borítókép: A 2022-es kémiai Nobel-díj nyertesei (Fotó: Twitter)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.