Lapozó: A legtöbb malmői migráns tíz év után is munkanélküli

Oroszország statisztikai adatokat kért az ENSZ-től a gabonamegállapodásról · Bűnjeleket találtak a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékei ügyében · Ellepi a szemét Rómát · A legtöbb malmői migráns tíz év után is munkanélküli.

Oroszország statisztikai adatokat kért az ENSZ-től a gabonamegállapodásról

„Oroszország statisztikát kért az ENSZ-től Ukrajna gabonaegyezményből származó mezőgazdasági termékeinek mozgásáról” – jelentette be Szergej Lavrov, az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának vezetője október 24-én hétfőn, írja az RBK (РБК) hírportál.

„A július 22-én Isztambulban aláírt úgynevezett csomagszerződés keretében, az ukrán gabona átvevői azok az országok, amelyek nem tartoznak a legszegényebbek közé, a legszegényebb országoknak szánt szállítmány csupán csekély része hagyja el a fekete-tengeri kikötőket. Az ukrán gabonának több mint fele az Európai Unió országaiba kerül, erről vannak ENSZ-statisztikák. 

Felszólítottuk kollégáinkat, hogy aktívabban működjenek együtt az ENSZ főtitkárával annak érdekében, hogy csomagszerződésének eredeti elképzelése szerint a legszegényebb országok megsegítésére összpontosítson az a bizonyos gabonafolyosó” – mondta Lavrov. Eközben a gabonafolyosón hajósor alakult ki, mert az Isztambuli Koordinációs Központ orosz felügyelői folytatják a hajók ellenőrzését.

Forrás: ua.korrespondent.net

Bűnjeleket találtak a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékei ügyében

Továbbra is intenzív nyomozás folyik az Északi Áramlat balti-tengeri gázvezetékein történt detonációk után, számolt be a svéd köztévé helyszínen tartózkodó riportere. Több ország is sorban áll, hogy hozzáférhessen a helyszínekhez a vizsgálat céljából, de Svédország, Dánia és Németország már aktívan folytatja a dániai Bornholm szigete és a svéd Karlskrona közötti területén a kutató- és nyomozó munkát. A felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékeket méterről méterre átvizsgálják, többek között víz alatti robotok segítségével. 

A tenger svéd területhez tartozó részét, ahol két feltételezett robbanás is történt, a svéd nemzetbiztonsági szakszolgálat (Säpo) – a parti őrség és a honvédség támogatásával – még a hónap elején lezárta és olyan bűnjeleket foglalt le, amelyek a súlyos szabotázs gyanúját erősítik, ugyanakkor azt nem árulta el, pontosan milyen tárgyakról van szó.

„A helyszínelés megerősítette a súlyos szabotázs gyanúját, de még vizsgálják a bűnjeleket. A nyomozás kapcsán teljes titoktartás van életben, mivel nagyon érzékeny ügyről van szó” – mondta el az előzetes vizsgálatot vezető Mats Ljungqvist kerületi ügyész.

Forrás: SVT (videóval)

Ellepi a szemét Rómát

Szemétdombbá alakult a szépségeiről közismert örök város. Törött sörösüvegek, el nem takarított falevelek, üres kartondobozok és ételmaradékok éktelenkednek Róma legszebb terein és utcáin. A helyzet a turista tömegek által látogatott történelmi belvárost is érinti, a híres emlékművek szomszédságában is szeméthegyek hevernek az utcán. 

Egyetlen városvezetésnek sem sikerült megbirkóznia a hulladékba borult város megtisztításával. Roberto Gualtieri baloldali polgármester egy éve ígéretet tett Róma tisztán tartására, a fővárosiak szerint azonban a helyzet csak tovább romlott. Az utcákon heverő ételmaradékok, az el nem szállított háztartási hulladék már becsalogatta a vaddisznókat és patkányokat is a városba. Immár nemcsak a peremvidékeken, hanem a belvárosban és a Vatikán környékén sem jelent újdonságot a vaddisznók megjelenése. 

A főváros elitnegyedének számító Parioliban is ugyanez a helyzet. Napok óta elszállításra várnak a hulladékkal teli zsákok, a megromlott ételek leve folyik a járdán, miközben orrcsavaró bűz van. A hulladékkrízis oka, hogy a város 2013-ban bezárta legnagyobb hulladéklerakodóját, a Malagrottát. A probléma pedig azóta megoldatlan Rómában. 

A városvezetés éves 200 millió eurót költ, hogy a főváros szemetét a szomszédos tartományokba, vagy külföldre, Hollandiába, Németországba és Portugáliába szállítsa. A súlyos gondok ellenére a fővárosiak horribilis összegeket fizetnek a hulladék szállításért, éves 394 eurót, miközben Milánóban mindez 325 euróba, Bolognában pedig 286 euróba kerül.

Forrás: agi.it

A legtöbb malmői migráns tíz év után is munkanélküli

A svéd Munkaerőpiaci és Oktatáspolitikai Értékelő Intézet (IFAU) tanulmányt készített a Svédországban letelepedő migránsok munkaerőpiaci jelenlétéről. Friss jelentésükből az derül ki, hogy az ország három legnagyobb városában a már tíz éve letelepedett migránsok többsége folyamatosan munkanélküli. A helyzet a stockholmi régióban a legjobb, ott a menedékkérők és hozzátartozóik 47 százaléka úgymond stabil munkaerőpiaci pozícióval rendelkezik. 

A második legnagyobb városban, Göteborgban ez az arány már csak 41 százalék. A harmadik legnagyobb település, Malmö kiugróan rossz eredményt mutat. Ott a migránsok és hozzátartozóik mindössze 33 százaléka dolgozik tíz év svédországi tartózkodás után. A kutatóknak nem sikerült rájönniük, hogy miért van ekkora szakadék a munkaerőpiacon, és hogy a déli városban miért csak ilyen kevesen dolgoznak a huzamosan ott élő migránsok közül.

A definíció szerint stabil munkaerőpiaci pozícióval az rendelkezik, aki egy 45 éves svéd mediánjövedelme felét, azaz bruttó 200 ezer koronát (kb. 7,5 millió forintot) megkeres éves szinten. Ez a jövedelem nagyjából egy takarító vagy egy pultos nyolchavi bérének felel meg. A kutatók szerint a migránsok jelentős százaléka soha nem éri el ezt a küszöböt. Kutatásaik szerint sokan ugyan dolgoznak egy ideig, viszonylag jó bérért, de aztán megint munkanélkülivé válnak.

Forrás: Dagens Samhälle

Borítókép: A 2016. január 28-án közreadott képen svéd rendőr kísér újonnan érkezett menedékkérőket a malmői Hyllie pályaudvar egyik peronján 2015. december 17-én (Fotó: MTI/EPA/TT/Johan Nilsson)