Munkába járási bónusszal biztosítaná a párizsi közösségi buszközlekedést az új vezérigazgató
Emmanuel Macron Jean Castex-et, Franciaország volt miniszterelnökét nevezte ki múlt héten a francia fővárosi régió közösségi közlekedési vállalatának, az RATP-nek az élére. A számos kihívás között az új vezérigazgató egyik feladata az lesz, hogy véget vessen a buszsofőrök nagyarányú hiányzásának, s így biztosítani tudja a főváros gördülékeny buszközlekedését. A cél érdekében az RATP kedden bejelentette, hogy havonta kiutalt munkába járási bónusszal jutalmazza azokat a gépjárművezetőket, akik minden szolgálati napjukon jelentkeznek a munkavégzésre. Október végén máris 100 euró ütheti a megbízható sofőrök markát, novemberben már 150, decemberben pedig 250 euró jutalmat kap kézhez a fizetésével együtt a hiányzás nélkül teljesítő alkalmazott. Az év hátralévő három hónapjában így akár 450 eurót (hozzávetőleg 180 ezer forintnak megfelelő összeget) is kaphatnak – csak a munkába járást ösztönző bónuszként – a lelkiismeretes buszvezetők. Az egymásra épülő, gördülő rendszer októbertől indul, és már az első – a hivatalos szabadságon és igazolt távolléten kívüli – hiányzás is lenullázza az addig összegyűjtött jutalmat. Az RATP azért szeretné erősíteni a képzett, állományban dolgozó buszsofőrök elkötelezettségét, mert a szektor egyébként is hatalmas munkaerőhiány mellett az új munkaerő toborzásával kapcsolatos válsággal is küzd. Ezt az alapproblémát pedig csak súlyosbítja a nem tervezett hiányzások nagy száma.
Forrás: FRancetvinfo.fr
Három év börtönbüntetést kapott egy dzsihadista, aki egy stadion felrobbantására készült
Mohammed Yassi Amrani korábban beismerte, hogy dzsihadista ideológiát tanult és önmagát is képezte, majd parancsot adtak neki a Camp Nou stadion felrobbantására egy Barcelona–Real Madrid meccs idején. A hatóságok régóta figyelték, és elsősorban a közösségimédia-felületek segítségével követték végig radikalizálódását. Az ügyészség eredetileg 12 év börtönt kért rá, de végül a büntetés csökkentésére irányuló tárgyalások eredményeképp ennek csak a töredékét kell letöltenie, elsősorban azért, mert visszavonta korábbi vallomását, miszerint terrorszervezethez csatlakozott. Utóbbi miatt kilenc évet kapott volna, egy másik bűncselekményért hármat, így végül csak az utóbbit kell letöltenie, abból is már csak néhány hónapot. Amranit 2020 tavaszán tartóztatták le egy csendőrségi akcióban, azóta átmeneti börtönben ült. Az ott töltött két és fél évet most levonják a hároméves ítéletéből, így jövő tavasszal szabadulhat.
Forrás: Abc.es
