Az Egyesült Királyság is csatlakozhat az európai katonai mobilitási rendszerhez − számolt be az Euractiv brüsszeli hírügynökség, miután szerdán az uniós nagykövetek egyhangúlag jóváhagyták London csatlakozási kérelmét. A folyamat következő lépéseként várhatóan a tagállamok védelmi- és külügyminisztereinek novemberi találkozóján fogják véglegesen elfogadni a szigetország kérelmét, az Egyesült Királyság így már a negyedik unión kívüli állam lesz Kanada, az Egyesült Államok, valamint Norvégia mellett, amely csatlakozik a kezdeményezéshez.
Az állandó strukturális együttműködés (PESCO) keretein belül létrehozott katonai mobilitási rendszer megkönnyíti a tagállamok, valamint a részes felek határai között a katonák és hadi felszerelések mozgását a bürokratikus folyamatok lerövidítésével. Emellett a program lehetővé teszi a résztvevő országok közötti hatékonyabb információmegosztást, valamint a diplomaták gyorsabb mozgását is.
Ez különösen hasznosnak bizonyul az ukrajnai háború árnyékában, amikor is a tagállamok rengeteg fegyvert és hadi eszközt biztosítanak Kijevnek, amelyeket minél gyorsabban célba kell juttatniuk.
Az Egyesült Királyság csatlakozásában is kiemelt szerepet játszik a háború, valamint Ukrajna támogatása, hiszen a szigetország európai szinten kiemelkedő patronálója Kijevnek, eddig mintegy 2,3 milliárd fontnyi katonai támogatást nyújtott partnerének, melyet az előzetes tervek szerint a 2023-as évben is fent szeretnének tartani.
London emellett jelenleg a NATO előretolt jelenlét keretein belül Észtországban felállított multinacionális harccsoport vezetője is, éppen idén duplázta meg a brit katonák számát a balti államban, további hadi eszközöket, köztük harckocsikat és páncélozott harcjárműveket szállítva az országba.
Az uniós diplomaták szerint nem ez az egyetlen európai biztonsági projekt, amelyhez az Egyesült Királyság csatlakozhat a jövőben. Az uniós védelmi miniszterek október eleji találkozóján megállapodtak arról, hogy a tagállamok mintegy tizenötezer ukrán katonát fognak kiképezni a közeljövőben.
A misszió valószínűleg − a katonai mobilitási rendszerhez hasonlóan − meg fogja nyitni kapuit külső államok előtt is, tekintve, hogy Nagy-Britannia, valamint az Egyesült Államok már most is képeznek ki ukrán katonákat saját területükön.
2015–2022 között mintegy huszonkétezer ukrán szerzett katonai tapasztalatot brit földön, nyár óta pedig százhúsz naponta tízezer harcos részesül kiképzésben a szigetországban.
Azt követően, hogy 2020-ban az unió megnyitotta a lehetőséget külső államok számára, hogy részt vegyenek a PESCO-ban, Törökország is benyújtotta erre irányuló kérelmét, azonban Kanadával, az Egyesült Államokkal és Norvégiával szemben Ankara kérelme falakba ütközött. A török csatlakozást ellenző tagállamok legfőbb érve, hogy Ankara nem tartja tiszteletben az európai értékeket, valamint Oroszországgal folytatott katonai együttműködése miatt Moszkva trójai falovaként működne a kezdeményezésen belül.
Borítókép: gyakorlatozó katonák Németországban 2020-ban (Fotó: EPA-EFE/Clemens Bilan)
