Magyarország egyedüliként nem támogatja az uniós missziót + videó

Mi nem tartunk jó ötletnek semmit, ami eszkalációhoz vezet – közölte Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter emellett bejelentette, hogy az európai békekeret forrásaiból immár hatodik alkalommal újabb ötszázmillió eurót csoportosít át a közösség az ukrajnai fegyverszállítmányok legalábbis részleges finanszírozására.

Most Magyarország is még hozzájárult ehhez a forrásbiztosításhoz, de jeleztem, hogy nem tudom garantálni, hogy ez a következő alkalommal is így lesz

– mondta. Kiemelte, hogy ez a keret több más fontos célra is tartalmaz pénzügyi előirányzatokat, amelyek a délről érkező kihívások kezeléséhez szükségesek, így a kontinens nagy bajba kerülhet, ha ezekre nem jut pénz. – Arról nem is beszélve, hogy ez közös európai uniós forrás.

Magyarország tízmillió eurókkal járul hozzá az európai békekeret működéséhez, ehhez képest azt hallgatjuk brüsszeli szereplőktől meg egyes tagállamok vezetőitől is, hogy Magyarország nem tesz eleget Ukrajna segítése érdekében

– húzta alá.

 

Nem sikeresek a szankciók, sokan mégis annak gondolják

A miniszter sérelmezte, hogy a „béke” szó rajta kívül egyik résztvevő felszólalásában sem hangzott el, az ülés hangulatát pedig meglehetősen harciasnak nevezte. – Az elmúlt időszak eszkalációja egyre inkább felerősíti annak az igényét, hogy minél többen végre a békéről beszéljenek, és az eszkalációs megközelítés helyett végre a béke megközelítése uralkodjon el – vélekedett. Hangsúlyozta: szomszédos államként Magyarország álláspontja, hogy minél előbb tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, ehhez pedig fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat, azok nélkül ugyanis a diplomáciai rendezésnek még a reménye is elveszik.

Nekünk első számú kötelességünk és feladatunk, hogy biztosítsuk Magyarország, a magyar emberek biztonságát, és el tudjuk kerülni a bevonódást a háborúba

– szögezte le.

Szijjártó Péter elmondta, hogy sajnos sok szó esett a szankciókról is, ugyanis a jelek szerint egyes vezetők nem hajlandók tudomást venni a valóságról, miközben pontosan az ellentéte zajlik annak, amit ígértek, ugyanis a büntetőintézkedések nem vezettek a háború gyors lezárásához, az európai gazdaság viszont rendkívül nehéz helyzetbe került. – Tényleg nem tudom, hogy hol élnek, amikor az Európai Unió szankcióinak sikerességéről beszélnek – jelentette ki.

Hozzátette: az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadás döbbenetes terrorcselekmény volt, ezért világossá kellene tenni, hogy az EU terrortámadásnak tekintene egy szabotázsakciót a Török Áramlat ellen.

Végezetül kitért a tanácskozás másik fő témájára, az európai–kínai kapcsolatokra is, és figyelmeztetett, hogy egyesek a kétoldalú együttműködés aláásására törekszenek, ami az elmúlt évek két mélyütése után újabb súlyos gazdasági nehézségeket eredményezne. – Az Európai Unió nem engedheti meg, hogy ostobának nézzék és ezeket a szálakat is elvágják – mondta, leszögezve, hogy pragmatikus, racionális, kölcsönös előnyökre irányuló együttműködésre van szükség.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán Luxembourgban 2022. október 17-én (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)