Felháborodtak a helyi zsidó szervezetek és közéleti személyiségek is. Az Európai Rabbik Konferenciájának főtitkára, Gady Gronich a Bildnek úgy nyilatkozott:
Talán a hesseni SPD jobban tenné, ha egy megfelelő oktatási kezdeményezéssel jobban és szemléletesebben közvetítené a zsidó életet a társadalom számára.
Szerinte sürgős cselekvésre van szükség, hiszen a Hanns-Seidel-Alapítvány és a németországi ortodox rabbik konferenciája által 2021 őszén végzett felmérés megállapította, hogy a történelem, a politika és az antiszemitizmus között elveszett, illetve alig van jelen a jelenlegi zsidó életre irányuló figyelem.
Michel Friedman zsidó publicista számára is megbocsáthatatlan az SPD hibája. A Bildnek nyilatkozva elviselhetetlennek és bántónak nevezte, hogy olyan fotót használtak a köszöntéshez, amely egy másik vallást szimbolizál a jeruzsálemi siratófal helyett. Majd így folytatta:
A hanyagság nem mentség. Az internet sebessége sem. Ez az ünnep régóta ismert. Ez a hiba megbocsáthatatlan, és kétségbe vonja a gratuláció őszinteségét.
Éppen a napokban kavart port Németországban az a hír, hogy
a kölni központi mecsetben, Ehrenfeld negyedben, október 14-től a müezzin hangszórókon keresztül hívhatja imára a muszlim hívőket.
Köln város szóvivője vasárnap azt mondta a Rhenische Post beszámolója szerint, hogy csak néhány apróságon kell csiszolni és megkötik a megállapodást a Ditib Török-Iszlám Unió elnevezésű szervezettel. A jövőben a müezzinnek hetente egyszer pénteken 12 és 15 óra között, legfeljebb öt percig imára hívhatják a muszlimokat.
A kölni katolikus esperes, Robert Kleine támogatásáról biztosította a kezdeményezést,
mondván, hogy a szabad vallásgyakorlás alapvető joga mindenkit megillet és ezt nem szabad relativizálni egyes szélsőséges irányzatokra hivatkozva. Németországban azonban nem mindenki osztja ezt a megengedő álláspontot. A kölni mintaprojektről már a múlt évben vita zajlott, és
az észak-rajna–vesztfáliai alkotmánybíróság volt elnöke, Michael Bertrams bírálta a kezdeményezést. Szerinte a város döntése „elsőrendű politikai diadal” Recep Tayyip Erdogan török elnök számára.
Hasonló kritikát fogalmazott meg tavaly Birgit Kelle neves kolumnista és írónő, aki a kölni dóm harangszójával ellentétben a müezzin hangos imára hívását kirekesztő aktusként jellemezte. Kritikájában Kelle felidézte, hogy a Ditib kölni központi mecset – azon túl, hogy török pénzből építették, és Erdogan elnök személyesen nyitotta meg 2018-ban – továbbra is közvetlenül az ankarai Diyanet vallási hatóságnak van alárendelve. Továbbá a török elnök a mai napig több száz imámot küldött Németországba, akiket az írónő Isztambul ötödik hadoszlopaként írt le.
Borítókép: a jeruzsálemi Sziklamecset (Fotó: AFP/Ahmad Gharabli)
