Elfogadhatatlan, hogy Törökország a NATO tagjaként vitatja a szövetség egy másik tagjának, Görögországnak a szuverenitását – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár hivatalos athéni látogatásán csütörtökön. Scholz a Ta Nea című görög napilapnak adott interjújában aláhúzta: ez a többé-kevésbé burkolt katonai fenyegetésekre is vonatkozik.
Törökország több lakott és lakatlan sziget hovatartozását vitatja a Földközi-tenger keleti medencéjében. Ankara azt követeli, hogy vonják ki a görög csapatokat ezekről az égei-tengeri szigetekről, mert a 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében azzal a feltétellel kerültek Görögországhoz, hogy Athén nem folytat rajtuk semmiféle katonai tevékenységet.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az elmúlt hetekben támadással fenyegette Görögországot, és azt mondta: „lehet, hogy egy éjszaka hirtelen megjelenünk”.
Scholz mindkét országot a konfliktus békés, nemzetközi jogon alapuló rendezésére szólította fel. Rámutatott: Ankara és Athén jószomszédi viszonya nemcsak a görögök és törökök, hanem egész Európa számára fontos. Jelezte: a berlini kormány kész közvetíteni a vitában.
A német kancellár szerda este érkezett Athénba Párizsból, és csütörtöki napját azzal kezdte, hogy Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel együtt felkereste az Akropoliszt. A két vezető ezt követően megbeszélést folytatott, amelynek egyik fő témája a görög–török területi vita volt, de a német-görög védelmi együttműködésről és az energiaválságról is szó esett.
Scholz Micotákisszal közös sajtótájékoztatóján elmondta: biztos benne, hogy Ankara és Athén képesek párbeszéd segítségével rendezni nézeteltéréseiket.
A görög miniszterelnök pedig jelezte: országa kész békejobbot nyújtani Törökországnak, hogy viszályuk ne váljon a szükségtelen feszültség újabb forrásává. Rámutatott: a török és a görög nép, illetve Európa is ezt akarja.
Micotákisz hozzáfűzte: arra vágyik, hogy Törökország az erőszak csökkentése és a békés együttélés útjára lépjen. A kormányfő szerint szégyen, hogy Erdogan „nem látja: zsákutcába sétál, amikor népét hazugságokkal Görögország ellen hangolja”.
A görög szigetek senkire sem jelentenek fenyegetést, és ezt szomszédaink és szövetségeseink is tudják
– szögezte le a miniszterelnök.
Micotákisz megjegyezte: országa a török határon, az Evrosz (Marica) folyónál fogja állomásoztatni a Németország által egy fegyverzetcsere-megállapodás keretében eddig leszállított hat Marder lövészpáncélost. Az athéni kormány negyven BMP-1-es, szovjet típusú gyalogsági harcjárművet ígért Ukrajnának a Marderekért cserébe. Scholz aláhúzta: Athén szabadon döntheti el, hova vezényli a járműveket, nincs jelentési kötelezettsége.
A sajtótájékoztatón az aktuális gazdasági helyzetről beszélve a német kancellár elmondta: az Európai Unióban tapasztalt energiaválságot csak szolidaritással lehet megoldani. Emellett jelezte: Németország cseppfolyósítottföldgáz-termináljainak segítségével 2023-tól európai szomszédjait is el tudja majd látni energiával.
Az Európai Unió energiaügyi miniszterei november 24-én újra találkoznak, hogy megpróbáljanak elfogadni egy intézkedéscsomagot az energiaválság megfékezése érdekében. Micotákisz megjegyezte: a novemberi találkozón megállapodásra kell jutni, és kudarcként értékelné, ha ez nem sikerülne.
Borítókép: Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár látogatást tesz az athéni Akropoliszon álló Parthenonnál 2022. október 27-én (Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Kósztasz Cironisz)
