Évtizedeken keresztül élt az az elmélet, hogy a „fiatalok nem szavaznak, mivel nem érdekli őket a politika”, a Harvard Egyetem őszi közvélemény-kutatása szerint azonban az amerikai fiatalokra már nem tűnik érvényesnek ez a régi mantra. Zsinórban a harmadik választási ciklusban tűnik ugyanis úgy, hogy a 18–29 évesek rekord- vagy rekordközeli számmal vesznek majd részt a közelgő választásokon. A Harvard felméréséből kiderült, hogy tízből négyen „biztosan” szavazni fognak a november 8-ai félidős választások alkalmával.
Az országos közvélemény-kutatások alapján azt nem tudom megmondani, hogy a novemberi választások során demokrata vagy republikánus sikert látunk majd. De abban biztos vagyok, hogy a Z-generáció ott lesz a szavazófülkékben
– nyilatkozta John Della Volpe, a kutatás vezetője. A felmérés szerint a fiatal szavazók hatása az úgynevezett csatatér államokban jelentősebb lesz, eszerint a billegő körzetekben a 30 év alattiak közel fele részt vesz majd a voksoláson.
A Harvard csütörtökön publikált közvélemény-kutatása szerint a fiatalok részvételi aránya jó úton halad a 2018-as 36 százalék felé, amely történelmi évnek számított – 2014-ben például 20 százalékos volt ez az arány –, hiszen a demokraták a segítségükkel tudták megszerezni a képviselőház feletti irányítást.
A kutatás szerint a fiatalok 57 százaléka a demokrata, míg 31 százalékuk a republikánus vezetésű kongresszust támogatja.
– Korábban nem számoltak a fiatalok szavazatával – nyilatkozta a US News amerikai hírportálnak Alberto Medina, a bostoni Tufts Egyetem fiatalok szavazásával foglalkozó kutatási központjának szóvivője. Medina azonban úgy folytatta: a mostani generáció ráérzett a politikai hatalmára és a részvétel fontosságára, amely már hatással van a választások kimenetelére is – vélekedett.
Noha a fiatalok 60 százaléka Joe Biden jelenlegi amerikai elnökkel szimpatizált a 2020-as választások során – ezzel szemben 36 százalékuk Donald Trump korábbi republikánus elnökkel –, a Harvard kutatása szerint a fiatalok 54 százaléka jelenleg elutasító a demokrata elnökkel szemben. Hiába hozott tehát Biden elnök törvényt az egyetemi diákhitelek egy részének eltörléséről, mindezt eddig nem tudta politikai tőkévé formálni.
A Harvard felmérése szerint ugyanis a megkérdezettek csupán 9 százaléka tartja a diákhitel kérdését az egyik legégetőbb problémának, szemben az inflációval, amelyet 45 százalékuk emelt ki.
Borítókép: Az amerikai Harvard Egyetem Politikatudományi Intézetének egyik előadóterme. (Forrás: Twitter /Institute of Politics)
Félidős választások Amerikában
