Ugyan a legközelebbi európai parlamenti (EP) választások másfél év múlva, 2024 májusában lesznek, ismét kezd előtérbe kerülni az a vita, amely az Európai Unió egyetlen közvetlenül megválasztott intézményének megreformálásáról szól. Mégpedig olyannyira, hogy a téma a tagországok általános ügyekért felelős minisztereinek keddi, Luxembourgban megtartott tanácskozásának agendájára is felkerült, ahol érdemi előrelépés ugyanakkor nem történt ez ügyben.
A választási rendszer gyökeres megváltoztatásáról az EP májusban fogadott el jelentést, amelynek elsődleges célja, hogy egy páneurópai listát hozzanak létre.
Ennek alapján amellett, hogy az uniós állampolgárok saját nemzetük képviselőire szavaznának, egy közös uniós választókerületen belül döntenének a többi mandátum sorsáról – ezen jelöltek esetében transznacionális listákat állítanának össze az európai politikai pártok. „A jelentés szerint alapvető fontosságú, hogy az uniós választásokat egy egységes európai választássá alakítsák, szemben a 27 különálló nemzeti választással” – áll az Európai Parlament honlapján.
A reform támogatói azt is szorgalmazzák, hogy az az európai párt vezesse az EU végrehajtó szervét, az Európai Bizottságot (EB), amelyik a legtöbb parlamenti mandátumot kapja. E forgatókönyv szerint mindegyik európai párt saját jelöltet állítana az EB elnöki posztjára. Ez az úgynevezett csúcsjelölti rendszer, amelyet 2014-ben kezdeményeztek. Ekkor az Európai Tanács Jean-Claude Junckert, a legtöbb szavazatot kapott európai politikai család, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjét bízta meg a Bizottság elnöki posztjával. 2019-ben, Ursula von der Leyen jelenlegi bizottsági elnök megválasztásakor azonban már elvetették ezt a rendszert.
Mindezen felül a választási reformok részét képezné a tervek szerint az is, hogy az összes uniós tagállamban egy napon, május 9-én tartsák a voksolást, illetve a választójogi korhatár mindenhol egységesen 16 év legyen.
Bár a hivatalos indoklás szerint a reformok arra szolgálnának, hogy az EU állampolgárainak nagyobb beleszólásuk legyen a képviseletükbe, a javaslatok inkább arról tesznek tanúságot, hogy az uniós fősodor egy föderalista irányba tartana.
– Az EU intézményrendszere sajátos entitás, de nem egy szövetségi állam. A transznacionális lista javaslatának elfogadása a centralizáció irányába tett lépés lenne, amelynek vesztesei a kis és közepes tagállamok lennének – hangsúlyozta korábban, az EP-jelentés elfogadásakor Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az európai parlamenti ülésen Strasbourgban 2022. szeptember 14-én (Fotó: MTI/AP)
