A Koszovó északi részén élő szerb kisebbség tagjai úgy döntöttek szombaton, hogy kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, tiltakozásul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték a Szerbia által kiadott rendszámtáblák koszovóira történő cseréjét. – Úgy döntöttünk, hogy kivonulunk (.) a parlamentből, a kormányból és a négy északi város vezetésében betöltött tisztségünkből – jelentette be Goran Rakic, a Koszovó északi részén élő szerbek legnagyobb pártjának, a Szerb Listának a vezetője, a pristinai kormány közigazgatási és helyi önkormányzati minisztere.
Az ötvenezres lélekszámú észak-koszovói szerb kisebbség képviselői minden intézményből kivonulnak, így a rendőrségből és a bíróságokból is
– hangsúlyozta Rakic.
Az észak-koszovói szerbek képviselőinek Zvecanban tartott tanácskozása után Goran Rakic közölte, hogy valamennyi közszolgálati tisztséget betöltő észak-koszovói szerb le fog mondani, és ő is távozik a miniszteri tisztségből. Goran Rakic szerint ez a döntés mindaddig életben marad, amíg Pristina nem kezdi el tiszteletben tartani a nemzetközi jogot és a Brüsszelben megkötött megállapodásokat.
A koszovói hatóságoknak vissza kell vonniuk a rendszámtáblákra vonatkozó döntést, és lehetővé kell tennie a Szerb Önkormányzatok Szövetségének létrehozását
– tette hozzá a koszovói szerb vezető.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök felszólította a szerbeket, hogy ne bojkottálják a koszovói intézményeket és ne vonuljanak ki belőlük. – Ezek mindnyájunkat szolgálnak, önök közül mindenkit. Ne legyenek politikai manipulációk vagy geopolitikai játékok áldozatai – írta Facebook-oldalán a kormányfő.
Blerim Vela, Vjosa Osmani koszovói elnök kabinetfőnöke Twitter-üzenetében Belgrádot vádolta meg azzal, hogy arra kényszeríti és serkenti a koszovói szerbeket, hogy hagyjanak fel a koszovói intézményekben végzett munkájukkal.
Ana Brnabic szerb miniszterelnök közölte: „kormánya a bátor és büszke koszovói embereink mellett áll”.
Mintegy tízezer koszovói szerbnek kell kicserélnie a Szerbia által az 1990-es években kiadott rendszámtábláját a Koszovói Köztársaságban kiadottra egy november 1-jén életbe lépett pristinai rendelet szerint, amely előírja a járművek elkobzását is, amennyiben a csere 2023. április 21-ig nem történik meg. Júliusban már megpróbálták érvényesíteni a rendszámtáblacserére vonatkozó rendeletet. A döntés nagy feszültségeket okozott, naponta tüntettek ellene, a demonstrálók megakadályozták a gépkocsiforgalmat a két északi határátkelőn. Az Egyesült Államok és az Európai Unió sürgette Kurtit, hogy további tíz hónappal halassza el a rendelet életbelépését, de a miniszterelnök ezt elutasította.
Belgrád és Pristina 2011-ben kezdett párbeszédet a kapcsolatok rendezéséről az Európai Unió közvetítésével, több mint egy évtizeddel a tizenháromezer emberéletet követelő háború után. 2013-ban megszületett az úgynevezett brüsszeli megállapodás, amely előirányozta a Szerb Önkormányzatok Szövetségének létrehozását is.
Borítókép: NATO-katonák egy koszovói úton, amit a koszovói szerbek zártak le (Fotó: Europress/AFP/Erkin Keci)
