A British Polling Council felmérése szerint a britek 57 százaléka tartja rossz döntésnek a brexitet. A piackutató cég elnöke, John Curtice az AFP hírügynökségnek úgy nyilatkozott, egyelőre korai kijelenteni, hogy a britek visszavonnák a 2016-os népszavazás nyomán hozott döntést. Ugyanakkor tény, hogy sok fiatal éri el a szavazáshoz szükséges életkort, és ők tipikusan EU-pártiak.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a 2016-os referendum pontosan olyan sikertelen lesz az EU-tagsággal kapcsolatos vita lezárásában, mint az 1975-ös népszavazás volt
– fogalmazott John Curtice.
Rishi Sunak miniszterelnök és kormányának több tagja a 2016-os szavazást megelőzően erőteljesen kampányolt az Európai Unióból való kilépés mellett. A távozás miatti problémák hatására ugyanakkor az emberek többsége megbánta a brexitet. Ezek közé a problémák közé tartoznak a szállítási bizonytalanságok, amelyeket az okozott, hogy hiány lépett fel a közép-európai munkaerőből a fuvarozási szektorban. A kilépést követő problémák mellé pedig felsorakozott az ukrajnai háború miatti energiaválság, valamint az annak nyomán kialakult lakhatási krízis és infláció. Mindezt pedig tetézték a gazdaságpolitikai kihívások és a piacok bizalmatlansága, amit a Liz Truss ötvennapos miniszterelnöksége alatt keltett pénzpiaci káosz idézett elő.
Rishi Sunak kormánya az eddigiek alapján nem változtatott meg mindent varázsütésre, mint azt sokan várták.
Egyes vádak szerint a kormányfő kabinetjének összeállításakor inkább a Konzervatív Párt egységének visszaállítására koncentrált, semmint a valós politikai kihívások megoldására. Visszavette például Suella Braverman belügyminisztert, aki Truss kormányának tagjaként komoly biztonsági kockázatokat okozott és végül lemondott. Sunak alatt a migráció radikális csökkentését célozta meg a belügyminiszter: hangsúlyozta, meg fogja állítani az illegális bevándorlók invázióját a Brit-szigetek déli partjainál. Az invázió szó használata miatt azonban jelentős politikai össztűz zúdult az indiai származású politikusra.
