– Ha ennek lenne bármilyen valóságalapja, az amerikai külképviseletek azonnal a térség elhagyására szólítanák fel az ott élő állampolgárokat. Ne feledjük, csak Szaúd-Arábiában több mint hetvenezer amerikai él! Ilyen azonban mindeddig nem történt. Ráadásul Szaúd-Arábia vagy amerikai célpontok támadása geopolitikailag értelmetlen, sőt kifejezett öngól lenne – érvelt a szakember. Egyúttal rámutatott arra is, hogy a szaúdi hírszerzési forrásokon kívül semmilyen bizonyíték nincsen, iráni tisztségviselő szájából effajta fenyegetés, vagy akár csak utalás sem hangzott el.
Hogy akkor miért, és miért éppen most „dobták be” a háború ötletét?
Mert Irán ebben csak egy eszköz. Egy olyan mumus, amelynek emlegetése mindig felpörgeti az eseményeket
– vélekedett Sárközy Miklós.
A szakértő szerint az események mögött kevésbé a szaúdi–iráni viszony – amely nem is olyan rossz, legalábbis Irakban ötödik körnél járnak a megbékélési tárgyalások –, mint inkább a szaúdi–amerikai kapcsolatok állnak. Emlékeztetett rá, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC+), amelynek Szaúd-Arábia vezető tagja, nemrégiben úgy döntött, hogy csökkenti olajkitermelését, ami tovább emelte az energiahordozók árát, ez pedig nagyon nem jött jól a félidős választásokra készülő Joe Bidennek. Felidézte azt is, hogy koránt sem az olajügy volt az első fejezete az amerikai–szaúdi viszony elmérgesedésének. Legalább ilyen fontos volt, amikor demokrata szenátorok egy csoportja kezdeményezte, hogy az Egyesült Államok korlátozza a fegyvereladásait Rijádnak.
Mi lehetne erre jobb válasz, mint az iráni veszély emlegetése? Hiszen nehéz lenne megindokolni Washingtonban, hogy miért állítják le a fegyverszállítmányokat, amikor Irán támadásra készül. Az Egyesült Államokban az „iráni rémmel” mindig jól lehet ijesztgetni
– magyarázta. Az iranista arra is rámutatott, hogy a szaúdi–amerikai viszony romlása nem jelenti automatikusan az iráni–amerikai kapcsolatok javulását.
Irán az orosz–ukrán háború kirobbanásával is sajátos helyzetbe került. Egyrészt az oroszokra kivetett szankciók kaput nyithatnak Európába az iráni gáz és olaj előtt, amire a szeptemberben az uniót végigjáró iráni külügyminiszter-helyettes is igyekezett felhívni a figyelmet.
