időjárás -1°C Balázs 2023. február 3.
logo

Az „iráni rémmel” mindig jól lehet ijesztgetni

László Dávid
2022.11.04. 06:48
Az „iráni rémmel” mindig jól lehet ijesztgetni

Futótűzként terjedt minap a nemzetközi médiában a The Wall Street Journal amerikai lap szaúdi hírszerzői forrásokra hivatkozó értesülése: Irán napokon belül megtámadhatja Szaúd-Arábiát. Valóban újabb háború fenyeget? Miért kongathatták meg a vészharangokat? Sárközy Miklós iranistát, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatóját kérdeztük.

– Megértem, hogy mindenkinek megugrik az adrenalinszintje egy ilyen hírtől, pláne, ha az a világ egyik vezető lapjában jelenik meg. De nem lesz szaúdi–iráni háború – sietett megnyugtatni mindenkit Sárközy Miklós a The Wall Street Journal amerikai lap azon értesülésére reagálva, amely szerint Irán támadást tervez Szaúd-Arábia és már térségbeli célpontok ellen. Az iranista azt is kizárta, hogy akár valamilyen korlátozott csapást terveznének. 

– Ha ennek lenne bármilyen valóságalapja, az amerikai külképviseletek azonnal a térség elhagyására szólítanák fel az ott élő állampolgárokat. Ne feledjük, csak Szaúd-Arábiában több mint hetvenezer amerikai él! Ilyen azonban mindeddig nem történt. Ráadásul Szaúd-Arábia vagy amerikai célpontok támadása geopolitikailag értelmetlen, sőt kifejezett öngól lenne – érvelt a szakember. Egyúttal rámutatott arra is, hogy a szaúdi hírszerzési forrásokon kívül semmilyen bizonyíték nincsen, iráni tisztségviselő szájából effajta fenyegetés, vagy akár csak utalás sem hangzott el.

Hogy akkor miért, és miért éppen most „dobták be” a háború ötletét? 

Mert Irán ebben csak egy eszköz. Egy olyan mumus, amelynek emlegetése mindig felpörgeti az eseményeket 

– vélekedett Sárközy Miklós.

A szakértő szerint az események mögött kevésbé a szaúdi–iráni viszony – amely nem is olyan rossz, legalábbis Irakban ötödik körnél járnak a megbékélési tárgyalások –, mint inkább a szaúdi–amerikai kapcsolatok állnak. Emlékeztetett rá, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC+), amelynek Szaúd-Arábia vezető tagja, nemrégiben úgy döntött, hogy csökkenti olajkitermelését, ami tovább emelte az energiahordozók árát, ez pedig nagyon nem jött jól a félidős választásokra készülő Joe Bidennek. Felidézte azt is, hogy koránt sem az olajügy volt az első fejezete az amerikai–szaúdi viszony elmérgesedésének. Legalább ilyen fontos volt, amikor demokrata szenátorok egy csoportja kezdeményezte, hogy az Egyesült Államok korlátozza a fegyvereladásait Rijádnak. 

Mi lehetne erre jobb válasz, mint az iráni veszély emlegetése? Hiszen nehéz lenne megindokolni Washingtonban, hogy miért állítják le a fegyverszállítmányokat, amikor Irán támadásra készül. Az Egyesült Államokban az „iráni rémmel” mindig jól lehet ijesztgetni 

– magyarázta. Az iranista arra is rámutatott, hogy a szaúdi–amerikai viszony romlása nem jelenti automatikusan az iráni–amerikai kapcsolatok javulását.

Irán az orosz–ukrán háború kirobbanásával is sajátos helyzetbe került. Egyrészt az oroszokra kivetett szankciók kaput nyithatnak Európába az iráni gáz és olaj előtt, amire a szeptemberben az uniót végigjáró iráni külügyminiszter-helyettes is igyekezett felhívni a figyelmet. 

Másrészt a hírek szerint Teherán drónokkal és ballisztikus rakétákkal segíti az orosz hadsereget, amit aligha néznek jó szemmel Nyugaton. Hogy hol áll a perzsa állam ebben a konfliktusban?

 Sárközy Miklós szerint ez a katonai támogatás Teheránnak egyfelől pusztán üzlet. 

– Logikus, hogy Moszkva Irán felé fordult. Hiszen az iráni hadiipar teljesen független a nyugati technológiától, és ha nem is világszínvonalú, de döntő jelentőségű lehet. Irán dróngyártó nagyhatalom, az orosz hadsereg viszont éppen ezen a fronton kevéssé erős – vélekedett. Hozzátette, az iráni fegyverek bevetése Ukrajnában „reklám” is lehet a világpiacon – ahogyan például a török drónokra is óriási lett a kereslet a hegyi-karabahi háború után – egyes értesülések szerint máris 22 ország érdeklődik az iráni drónok iránt.

 Másrészt támogatásukért cserébe kaphatnak olyan fejlett orosz rendszereket, amelyeknek ők vannak híján. Például légvédelmet, vagy vadászgépeket

 – folytatta a szakértő. 

Drón repül Kijev felett 2022. október 17-én. A Kijevet és más ukrán városokat ért orosz dróntámadásokban legkevesebb három ember vesztette életét. MTI/AP/Efrem Lukackij

Rámutatott arra is, hogy az ukrán front remek terepe lehet az iráni fegyverek éles letesztelésének is, amit persze többek között az izraeliek is árgus szemekkel figyelnek. – Ha tetszik, Ukrajnában egy „közel-keleti proxy (kihelyezett) háborút” is vívnak – tette hozzá. Utolsó szempontként említette még az erőfitogtatást, hiszen ha Teheránnak ilyen képességei és ilyen készletei vannak, az riválisainak is üzenet.

 

Borítókép: A legfõbb iráni vezetõ hivatala által közzétett képen Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõje (k) Vlagyimir Putyin orosz elnököt (b) fogadja Ebrahim Raíszi iráni elnök (j) jelenlétében Teheránban 2022. július 19-én. Putyin iráni és török partnerével a 2011 óta tartó szíriai konfliktusról egyeztet az iráni fõvárosban. (Fotó: MTI/EPA/A legfõbb iráni vezetõ hivatala)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.