Elítélték az ukrajnai háborút az APEC-országok

A szervezetnek Oroszország is tagja, Hszi Csin-ping kínai elnök tartózkodott attól, hogy bírálja Moszkvát.

Bangkok, 2022. november 18. Anthony Albanese ausztrál, Justin Trudeau kanadai, Kisida Fumio japán miniszterelnök, Kamala Harris amerikai alelnök, Han Duk Szu dél-koreai és Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök (b-j) az Észak-Korea által kilõtt interkontinentális ballisztikus rakéta ügyében tartott rendkívüli tanácskozáson, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés, az APEC bangkoki csúcsértekezletén 2022. november 18-án. Az ezen a napon kilõtt észak-koreai rakéta Japán partjaitól mindössze 200 kilométerre csapódott a tengerbe. MTI/EPA/AAP/Mick Tsikas Fotó: Mick Tsikas

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagországainak túlnyomó hányada a szombaton befejeződött kétnapos thaiföldi csúcstalálkozójuk zárónyilatkozatában határozottan elítélte Oroszország ukrajnai háborúját, és annak beszüntetésére szólított fel, mindazonáltal a dokumentumban helyet kapott a tagok egy részének ettől eltérő véleménye is. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az APEC leginkább a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekszik, nem arra jött létre, hogy megoldást keressen az ilyen és hasonló konfliktusokra.

Kína, akárcsak Oroszország, tagja az APEC-nek, Hszi Csin-ping kínai elnök pedig – csakúgy, mint a G20-csoport hét eleji, indonéziai csúcstalálkozóján – ezúttal is tartózkodott attól, hogy bírálja orosz hivatali kollégáját, Vlagyimir Putyint az Ukrajna ellen indított háború miatt.

A nyilatkozat aláírói mindazonáltal egyhangúlag elismerték, hogy a biztonságpolitikai kérdések „jelentős hatással lehetnek a világgazdaságra”. Az orosz–ukrán háború mellett szóba került az észak-koreai rakétakísérletek jelentette veszély is.

Mindenki aggodalmát fejezte ki ebben a kérdésben

– mondta a zárónyilatkozatot ismertetve Prajut Csan-ocsa, az APEC soros elnökségét betöltő Thaiföld miniszterelnöke.

Az APEC 21 tagországa elfogadott egy „zöld gazdasági keringésről” szóló megállapodást: az úgynevezett Bangkoki célkitűzések (Bangkok Goals) nevű kezdeményezés a koronavírus-járvány utáni fenntartható gazdasági növekedésre irányul. A résztvevők síkra szálltak a szabad és tisztességes kereskedelem mellett a csendes-óceáni térségben.

Az 1989-ben alapított APEC célul tűzte ki, hogy a csendes-óceáni térségben szabadkereskedelmi övezetet hoz létre, és a kereskedelmi korlátok leépítésével erősíti a tagországok gazdasági növekedését. Határozatai azonban nem kötelezőek, ami a szervezet egyik gyenge pontja. Az APEC-országokban él a világ népességének több mint egyharmada, és a tömb a globális hazai össztermék (GDP) 60 százalékát állítja elő.

A csúcstalálkozó keretében a kínai elnök Kisida Fumio japán miniszterelnökkel tárgyalt: a felek az országaik közötti diplomáciai kapcsolatok hálózatának újjáépítésében állapodtak meg. 

Hszi Csin-ping, aki a koronavírus-járvány miatt csaknem három évig nem mozdult ki hazájából, az elmúlt hetekben ismét kilépett a nemzetközi térbe, s a kínai–japán találkozó után Kamala Harris amerikai alelnökkel a Peking és Washington közötti kapcsolat javításának lehetőségéről tárgyalt. A csúcstalálkozó végén a thaiföldi kormányfő átadta a 2023. évi soros elnökséget az Egyesült Államoknak. Kamala Harris amerikai alelnök, aki Joe Biden elnököt képviselte a találkozón, a tisztséget átvéve bejelentette, hogy a jövő évi APEC-csúcstalálkozót november 12-én, San Franciscóban rendezik meg.

Borítókép: Anthony Albanese ausztrál, Justin Trudeau kanadai, Kisida Fumio japán miniszterelnök, Kamala Harris amerikai alelnök, Han Duk Szu dél-koreai és Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök (balról jobbra) az Észak-Korea által kilőtt interkontinentális ballisztikus rakéta ügyében tartott rendkívüli tanácskozáson, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés, az APEC bangkoki csúcsértekezletén 2022. november 18-án (Fotó: MTI/EPA/AAP/Mick Tsikas)