Kína, akárcsak Oroszország, tagja az APEC-nek, Hszi Csin-ping kínai elnök pedig – csakúgy, mint a G20-csoport hét eleji, indonéziai csúcstalálkozóján – ezúttal is tartózkodott attól, hogy bírálja orosz hivatali kollégáját, Vlagyimir Putyint az Ukrajna ellen indított háború miatt.
A nyilatkozat aláírói mindazonáltal egyhangúlag elismerték, hogy a biztonságpolitikai kérdések „jelentős hatással lehetnek a világgazdaságra”. Az orosz–ukrán háború mellett szóba került az észak-koreai rakétakísérletek jelentette veszély is.
Mindenki aggodalmát fejezte ki ebben a kérdésben
– mondta a zárónyilatkozatot ismertetve Prajut Csan-ocsa, az APEC soros elnökségét betöltő Thaiföld miniszterelnöke.
Az APEC 21 tagországa elfogadott egy „zöld gazdasági keringésről” szóló megállapodást: az úgynevezett Bangkoki célkitűzések (Bangkok Goals) nevű kezdeményezés a koronavírus-járvány utáni fenntartható gazdasági növekedésre irányul. A résztvevők síkra szálltak a szabad és tisztességes kereskedelem mellett a csendes-óceáni térségben.
Az 1989-ben alapított APEC célul tűzte ki, hogy a csendes-óceáni térségben szabadkereskedelmi övezetet hoz létre, és a kereskedelmi korlátok leépítésével erősíti a tagországok gazdasági növekedését. Határozatai azonban nem kötelezőek, ami a szervezet egyik gyenge pontja. Az APEC-országokban él a világ népességének több mint egyharmada, és a tömb a globális hazai össztermék (GDP) 60 százalékát állítja elő.
A csúcstalálkozó keretében a kínai elnök Kisida Fumio japán miniszterelnökkel tárgyalt: a felek az országaik közötti diplomáciai kapcsolatok hálózatának újjáépítésében állapodtak meg.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!