Fontos megállapodásokat kötöttek a nyugat-balkáni államok

Az állampolgárok határokon átívelő szabad mozgásáról, valamint bizonyos munkavállalói dokumentumok kölcsönös elismeréséről állapodott meg csütörtökön a hat nyugat-balkáni állam. Amellett, hogy ezzel nagy lépést tettek a térség európai integrációja és gazdasági jólétének növelése felé, a héten újból fellángoló szerb−koszovói ellentét árnyékában különösen fontos megállapodások születtek. Olaf Scholz német kancellár reményét fejezte ki, hogy a most elért eredmények megnyithatják az utat a kapcsolatok további normalizálásához.

A szerb−koszovói ellentét újbóli fellángolása ellenére a nyugat-balkáni országok csütörtökön jelentős előrelépéseket tettek a térség európai integrációja, valamint saját gazdasági jólétük irányába. A hat állam vezetői − Szerbia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Észak-Macedónia és Montenegró − a 2014-ben létrehozott berlini folyamat elnevezésű kezdeményezés keretein belül a német fővárosban találkoztak Olaf Scholz német kancellárral, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint több uniós ország képviselőivel, ahol három fontos megállapodást írtak alá. 

Ezek többek közt lehetővé teszik, hogy a térség országainak állampolgárai − a schengeni övezethez hasonlóan − az országhatárokon át, útlevél nélkül szabadon mozoghassanak.

Emellett az egymás területén történő munkavállalással kapcsolatban is értek el áttöréseket: a hat állam mostantól elfogadja a többi nyugat-balkáni országban kiállított doktori, építészi és fogorvosi képesítéseket. Egészen eddig ezek elismertetése mintegy ötszáz euróba került. Amellett, hogy az intézkedések a gyakorlatban is jól látható változást hoznak, és az átlagemberek mindennapjait is megkönnyítik, a szerb−koszovói ellentét szempontjából is jelentős előrelépésnek számítanak.

Azzal ugyanis, hogy Belgrád elismeri a Pristina által kiállított dokumentumokat, kvázi Koszovó államiságát − noha ezt kimondani valószínűleg nem fogja − ismeri el. 

Az, hogy pont most fogadták el a fenti megállapodásokat, különösen érdekes abból a szempontból, hogy a héten Szerbia készenlétbe állította haderejét, valamint növelte annak harckészültségét, mivel az ország légterében − vélhetően − koszovói felderítő drónokat észleltek. A feszültségek − ahogy már több mint egy éve bizonyos időszakonként ismétlődően − amiatt lángoltak fel újból, hogy a pristinai kormány megtiltotta a koszovói szerbek számára a Szerbiában kiállított rendszámtáblák használatát. A munkavállalási dokumentumok kölcsönös elfogadása akár arra is engedhetne következtetni, hogy a rendszámtáblaügyben is pozitív fejleményre lehet számítani az elkövetkezendő időszakban, azonban a gyakorlat mást mutat. 

Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter éppen csütörtökön függesztette fel a koszovói szerb rendőrség egyik vezetőjét, amiért a rendvédelmi szerv tagjai nem voltak hajlandók figyelmeztetni és megbírságolni a Szerbiában kiállított rendszámot használó koszovói szerbeket − jelentette az MTI.

Mindezek ellenére Scholz bizakodón beszélt a konferencián, remélve, hogy a dokumentumok kölcsönös elismerése megnyithatja az utat a két ország közötti további egyeztetések előtt.

Itt az idő, hogy leküzdjük a regionális konfliktusokat, melyek hosszú ideje megosztják a térséget, és fel kell gyorsítani a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásának folyamatát

− fogalmazott a német kancellár. 

Az eseményen felszólalt Edi Rama albán miniszterelnök is, aki Németország szerepét méltatta a megállapodások elérésében, valamint örömét fejezte ki az uniós bővítés felgyorsulásával kapcsolatban.

Végre úgy érezzük, hogy nem vagyunk magunkra hagyva

− hangsúlyozta a kormányfő. Való igaz, az ukrajnai háború kitörése óta az Európai Unió elsődleges céljai közé került a nyugat-balkáni térség európai integrációjának felgyorsítása, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy nemrég az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy Bosznia-Hercegovina kapja meg a tagjelölti státust. − Oroszország stratégiája a nyugat-balkáni konfliktusok, törések manipulálása, felerősítése. Mi ez ellen akarunk fellépni, szeretnénk fokozni az együttműködést a régió országai között és közelebb hozni őket Európához − fogalmazott az Euractiv brüsszeli hírportálnak egy német diplomata. 

Azt azonban sokan megkérdőjelezik, hogy mennyire vehetők komolyan az unió bővítési szándékai és mennyiben lehet inkább szimbolikus gesztusokról beszélni. Vannak országok − például Észak-Macedónia vagy Montenegró − melyek már több mint egy évtizede megkapták a tagjelölt státust, csatlakozási folyamatuk azóta azonban megrekedt. 

Borítókép: Edi Rama albán kormányfő, Olaf Scholz német kancellár és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök (balról jobbra) közös sajtótájékoztatót tart a berlini konferenciát követően, 2022. november 3-án (Fotó: EPA-EFE/Clemens Bilan)