Fontos megállapodásokat kötöttek a nyugat-balkáni államok

Az állampolgárok határokon átívelő szabad mozgásáról, valamint bizonyos munkavállalói dokumentumok kölcsönös elismeréséről állapodott meg csütörtökön a hat nyugat-balkáni állam. Amellett, hogy ezzel nagy lépést tettek a térség európai integrációja és gazdasági jólétének növelése felé, a héten újból fellángoló szerb−koszovói ellentét árnyékában különösen fontos megállapodások születtek. Olaf Scholz német kancellár reményét fejezte ki, hogy a most elért eredmények megnyithatják az utat a kapcsolatok további normalizálásához.

Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter éppen csütörtökön függesztette fel a koszovói szerb rendőrség egyik vezetőjét, amiért a rendvédelmi szerv tagjai nem voltak hajlandók figyelmeztetni és megbírságolni a Szerbiában kiállított rendszámot használó koszovói szerbeket − jelentette az MTI.

Mindezek ellenére Scholz bizakodón beszélt a konferencián, remélve, hogy a dokumentumok kölcsönös elismerése megnyithatja az utat a két ország közötti további egyeztetések előtt.

Itt az idő, hogy leküzdjük a regionális konfliktusokat, melyek hosszú ideje megosztják a térséget, és fel kell gyorsítani a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásának folyamatát

− fogalmazott a német kancellár. 

Az eseményen felszólalt Edi Rama albán miniszterelnök is, aki Németország szerepét méltatta a megállapodások elérésében, valamint örömét fejezte ki az uniós bővítés felgyorsulásával kapcsolatban.

Végre úgy érezzük, hogy nem vagyunk magunkra hagyva

− hangsúlyozta a kormányfő. Való igaz, az ukrajnai háború kitörése óta az Európai Unió elsődleges céljai közé került a nyugat-balkáni térség európai integrációjának felgyorsítása, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy nemrég az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy Bosznia-Hercegovina kapja meg a tagjelölti státust. − Oroszország stratégiája a nyugat-balkáni konfliktusok, törések manipulálása, felerősítése. Mi ez ellen akarunk fellépni, szeretnénk fokozni az együttműködést a régió országai között és közelebb hozni őket Európához − fogalmazott az Euractiv brüsszeli hírportálnak egy német diplomata. 

Azt azonban sokan megkérdőjelezik, hogy mennyire vehetők komolyan az unió bővítési szándékai és mennyiben lehet inkább szimbolikus gesztusokról beszélni. Vannak országok − például Észak-Macedónia vagy Montenegró − melyek már több mint egy évtizede megkapták a tagjelölt státust, csatlakozási folyamatuk azóta azonban megrekedt. 

Borítókép: Edi Rama albán kormányfő, Olaf Scholz német kancellár és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök (balról jobbra) közös sajtótájékoztatót tart a berlini konferenciát követően, 2022. november 3-án (Fotó: EPA-EFE/Clemens Bilan)