Beszédében Harris kitért a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság 2016-os döntésére, amely szerint Kínának nincs történelmi előjoga a Dél-kínai-tenger természeti kincseihez, és a döntést kötelező érvényűnek nevezte. Kína az ítélet 2016-os megszületésekor jelezte, nem fogadja el a döntést.
A nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét Kína követeli magának, és több szigeten katonai támaszpontokat hozott létre a térségben. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek mellett Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja.
Az alelnök egyebek között találkozott a helyi parti őrséggel is, és hangsúlyozta: több ország mellett az Egyesült Államok gazdasága is nagymértékben függ a Dél-kínai-tengeren „naponta áthaladó dollármilliárdoktól”.
Elmondta: látogatása célja egyebek között a partnerség megerősítése, új gazdasági lehetőségek létrehozása, illetve a régiós béke és stabilitás fenntartása.
Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a palawani halászközösségek megélhetését, illetve a helyi ökoszisztémát nagymértékben veszélyeztetik azok az idegen hajók, amelyek illegálisan hatolnak be az ország felségvizeire azért, hogy engedély nélkül halásszanak.
Harris a hét végén érkezett a Fülöp-szigetekre, hétfőn pedig ifjabb Ferdinand Marcos elnökkel is egyeztetett.
Borítókép: Kamala Harris amerikai alelnököt (j) fogadja Ferdinand Marcos Jr. Fülöp-szigeteki elnök a manilai elnöki palotában 2022. november 21-én (Fotó: MTI/EPA/Pool/Reuters/Eloisa Lopez)
