Lapozó: Norvégiában a pedagógusoknak pluszmunkát kell vállalniuk a megélhetésért

Belgium 87 millió euró rendkívüli támogatást kap Brüsszeltől · Jövőre katonai alapképzési tanfolyamot vezetnek be az orosz iskolákban · A franciák 85 százalékának kell lemondani megszokott életviteléről · Norvégiában a pedagógusoknak pluszmunkát kell vállalniuk a megélhetésért.

Belgium 87 millió euró rendkívüli támogatást kap Brüsszeltől

Az EU tagállamainak pénzügyminiszterei kedden úgy döntöttek, hogy Belgium 87,7 millió euró sürgősségi pénzügyi segélyt kaphat az Európai Unió szolidaritási alapjából a 2021-ben 41 halálos áldozattal is járó árvíz utáni helyreállítás költségeire. Belgium azonban nem az egyetlen kedvezményezett. Németország, Spanyolország, Hollandia, Luxemburg, Görögország és Ausztria ugyancsak rendkívüli pénzügyi támogatást kértek – a világjárvány idején, valamint a természeti katasztrófákat követően már igénybe vett Európai Szolidaritási Alaptól – a 2021-es nyári árvizek, valamint más természeti katasztrófák által okozott kiterjedt károk miatt. Így Belgium 87,7 millió eurós támogatásán kívül Németország 612,6 millió euró segélyre számíthat, Hollandia 4,7 millió euróval kalkulálhat, Luxemburg 1,8 millió, Ausztria pedig 798 ezer eurót használhat fel az árvízkárok helyreállítására. Ezen kívül Spanyolország 9,5 millió euró rendkívüli segélyre számíthat a 2021-es vulkánkitörés okozta rombolás helyreállítására, Görögország pedig 1,4 millió eurót kaphat a Kréta szigetén bekövetkezett földrengés miatt. A kedvezményezett tagállamoknak a rendkívüli uniós pénzügyi segélyt azután folyósítják, hogy az Európai Parlament és a tanács elfogadta a javaslatot.

Forrás: brusselstimes.com

Jövőre katonai alapképzési tanfolyamot vezetnek be az orosz iskolákban

„A következő tanévtől indul a katonai alapkiképzés az iskolákban, a tanterv január 1-ig készül el, utána azonnal indul a tesztelés” – jelentette be Szergej Kravcov, az Orosz Föderáció oktatási minisztériumának vezetője. Az Igazságért frakció vezetője, Szergej Mironov kifejtette, hogy a katonai alapkiképzésről szóló kurzust olyan harci tapasztalattal rendelkező embereknek kell oktatniuk az intézményekben, mint harci veteránoknak vagy bűnüldöző szervek alkalmazottainak. „Egy ilyen tantárgy iskolai bevezetése lehetővé teszi a polgárok szisztematikus felkészítését az ellenségnek való esetleges ellenállásra” – magyarázta Mironov. Ebben a tanévben Oroszország oktatási minisztériuma már bevezetett egy patrióta tantárgyat az iskolákban: „Beszéljetek a fontos dolgokról” címmel. A tanszéki rendelet kimondja, hogy az órákat azért tartják, hogy „a szülőföld iránti szeretet, a hazájuk iránti büszkeség, a patriotizmus kialakuljon az iskolásokban”. Bár az órák nem részei az iskolai tantervnek, a szülők azt mondják, hogy gyermekeiket hátrányok fenyegetik, ha megtagadják a részvételt. A tantárgyat hónapokkal azután vezették be, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az oktatási minisztérium közvetlenül a tanév kezdete előtt osztott ki erre vonatkozó iskolai tankönyveket. A tanárok szövetsége pedig arról számolt be, hogy a kritikák után eltávolították belőlük az ukrajnai háborúra való utalásokat. Viszont Szergej Kravcov oktatási miniszter később azt mondta, hogy a háború témája nincs kizárva a tanórákról, mivel azt az egész tanévben oktatják szétosztva az órák között.

Forrás: currenttime.tv

A franciák 85 százalékának kell lemondani megszokott életviteléről

Egyre több francia érzi úgy, hogy jövedelmének vásárlóereje az elmúlt hónapokban még tovább csökkent. Az Elabe közvélemény-kutató intézet friss felmérésében a franciáknak már csaknem háromnegyede, 73 százaléka vélekedik így, ez pedig 16 százalékpontos növekedést jelent az egy évvel ezelőtt mért arányhoz képest. A vásárlóerő romlásának az érzése ráadásul a lakosság széles rétegeiben jellemző. Már a felső- és középvezetésben dolgozók 76 százaléka is érzékeli a jelenséget, ez pedig 22 százalékpontos növekedést jelez az elmúlt év adataihoz képest. Az alkalmazottaknak és a fizikai dolgozóknak már 73 százaléka ért egyet a 2021-ben mért 54 százalékhoz képest. Azoknak az aránya, akik szerint a jövedelmük vásárlóereje változatlan, egy év alatt 12 százalékponttal esett, így a tavaly mért 25 százalékról idén 13 százalékra csökkent. Az árak folyamatos emelkedésével a franciák túlnyomó többsége már kénytelen tudatosan lemondani a korábbi szokásairól. Ennek megfelelően a válaszadók 85 százaléka jelentette ki, hogy meg kell húznia a nadrágszíjat a boldogulás érdekében: 30 százalék jelentős, 55 százalék pedig kisebb mértékben teszi meg ezt. A franciák elsősorban a „shoppingolásról”, azaz a ruházati és más árucikkek vásárlásáról, valamint az éttermekről és a moziról mondanak le (51-51 százalék). Csaknem minden második francia adja fel nyaralási, utazási terveit (48 százalékuk), az otthonok megfelelő kifűtése pedig már 37 százalékuk számára megengedhetetlen. A válaszadók 39 százalékának újabban egyes élelmiszereket is messziről el kell kerülnie a boltokban a spórolás érdekében. Mindezekben a kategóriákban a 2021-ben mért arányokhoz képest 12 és 19 százalékpont közötti növekedést – azaz romlást – regisztráltak idén a kutatók. Az egészségügyi ellátás és az orvosi kezelések továbbra is a franciák 17 százalékánál van – idén is – a tiltólistán.

Forrás: bfmtv.com

Norvégiában a pedagógusoknak pluszmunkát kell vállalniuk a megélhetésért

Az árak gyors emelkedése miatt egyre többen kerülnek nehéz helyzetbe még Norvégiában a gazdag északi államban is. A norvég közmédia egy elvált tanítót mutatott be, aki pedagógusként teljes állásban dolgozik, mellette pluszmunkát kell vállalnia annak érdekében, hogy el tudja tartani három gyermekét. Márciusban vett egy tömbházi lakást, aminek törlesztőrészletei és rezsije erősen megemelkedett, mindamellett sokat költ a megdrágult gázolajra, útdíjra és biztosításra. Amikor gyermekei édesapjuknál vannak, egy helyi addiktológiai központban dolgozik kisegítőként. „A világ egyik leggazdagabb országában nem kellene, hogy két állása legyen az embernek” – kesergett a tanítónő. Sokat dolgozik, és még így is meg kell szűrnie a kiadásokat, tette hozzá, majd elmondta azt is, hogy sok egyedülálló ismerőse van, akiknek szintén nagyon nehézzé vált az élete anyagilag. A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) szerint az árak Norvégiában 7,5 százalékkal voltak magasabbak szeptemberben, mint egy évvel korábban. Ez 1980 óta a legmagasabb áremelkedés az országban. Az amúgy is nagyon magas szintről tovább emelkedtek az árak, különösen a villamos energiáé, az élelmiszereké és az üzemanyagoké – mondta Espen Kristiansen, a Norvég Statisztikai Hivatal részlegvezetője. A norvég központi bank célja, hogy az árak ne emelkedjenek két százaléknál többel évente, ezért az irányadó kamatlábat megemelték az áremelkedés visszaszorítása érdekében, de Kristiansen szerint a kamatemelés még nem érte el a hatását.

Forrás: NRK

Borítókép: illusztráció (Fotó: Unsplash)