Még hétfőn is téma volt Belgiumban és a nemzetközi sajtóban, hogy a marokkói származású szurkolók valósággal szétszedték Brüsszelt azt követően, hogy némi meglepetésre Marokkó 2-0-ra legyőzte Belgiumot a katari labdarúgó-világbajnokságon. A közösségi médiába feltöltött képek tanúsága szerint a megvadult drukkerek autókat borogattak, rollereket gyújtottak fel, tűzijátékkal lövöldöztek. A kiérkező rohamrendőrök vízágyúval és könnygázzal próbálták megfékezni az utcákat ellepő tömeget. Az utcai harcokban egy belga rendőr és egy újságíró is megsérült. Az MTI szerint a sértettek az egyik üzlethelyiségben kerestek menedéket, a tudósítást nem tudták folytatni a zavargásokról, mert felszerelésüket tönkretették és ellopták. Azt nem lehet tudni, hogy az ünneplés vajon miért torkollott vandalizmusba.
Az MTI tudósítása szerint a hollandiai Rotterdamban is rohamrendőröknek kellett beavatkozniuk vasárnap: egy körülbelül ötszáz fős csoport randalírozott a város központjában, a hatóságok öt embert tartóztattak le. Az erőszakos események során két rendőr megsebesült, az egyikük halláskárosodást, a másikuk fejsérülést szenvedett. Dilan Yesilgöz-Zegerius igazságügyi miniszter elítélte a zavargásokat: „Szégyelljék magukat a rendbontók, a felelősöket el kell számoltatni aljas bűnös viselkedésük miatt.”
Az erőszakos zavargásoknak semmi köze nem volt a futballhoz
– kommentálta a történteket Annelies Verlinden belga belügyminiszter. A Radio 1-nek adott interjújában közölte, hogy olyan csőcselék hagyta romokban a belga főváros egyes részeit, amelynek semmi más célja nem volt, mint maga a provokáció és a zavargás kirobbantása. Elismerte, hogy a Brüsszelben visszatérő probléma – amelynek már számtalan nemzetközi torna idején szemtanúi és áldozatai lehettek a belgák – túlmutat a futballon, és rendkívüli jelentőségű.
Ugyanis a probléma és a megválaszolandó kérdés valójában az, hogy Belgiumnak hogyan kellene kezelnie azokat az embereket, akik nem akarnak beilleszkedni a belga társadalomba
– fejtette ki a rádió stúdiójában. Hozzáfűzte, hogy a rendőrség felkészülten reagált az eseményekre, és sikerrel akadályozta meg, hogy az erőszakhullám átterjedjen a belvárosnak arra a részére, ahol Brüsszel hagyományos karácsonyi vására, az ott „Téli vigasságok” néven emlegetett, és nagy tömegeket vonzó rendezvény tart januárig. Közölte, hogy a tomboló hordákból kiemelt és letartóztatott tucatnyi zavargót felelősségre vonják, s egyúttal szigorú és gyors eljárást kért a belga igazságszolgáltatástól.
Három (!) nemzedék után még mindig nem tekintik ezt a hazájuknak. De vannak jó hírek is. Nem kell itt maradniuk. Nyugodtan távozhatnak
– fakadt ki bejegyzésében Tom Van Grieken, a bevándorlásellenes Flamand Érdek párt vezetője is.
Belgium jelentős marokkói közösségnek ad otthont: már tíz évvel ezelőtti becslések szerint is több mint 430 ezren voltak olyanok, akiknek a szülei közül legalább az egyik marokkói. Arányuk azóta csak tovább nőtt, valószínűleg már elérte a félmilliót. Közülük a legtöbben a belga fővárosban élnek. Az MTI emlékeztetett rá, hogy 2017 novemberében legalább huszonkét rendőr megsebesült a marokkói futballválogatott győzelmét ünneplő szurkolók randalírozása miatt kialakult összecsapásokban Brüsszel központjában.
Borítókép: A pusztítás nyomai a Brüsszel központjában kitört zavargások után 2022. november 27-én. A rendbontásokra azt követõen került sor, hogy Marokkó a katari labdarúgó világbajnokságon 2-0-ra megverte a belga csapatot. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
