A két ország csatlakozásának útjában Törökország vétója áll, Ankara szerint Helsinki és − főként − Stockholm a török vezetés által terroristának tartott csoportokat támogat, többek közt a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Vétója feloldásáért Törökország számos követeléssel fordult Svédország felé, a terrorizmus elleni törvények megerősítésétől kezdve bizonyos, Ankara által terroristának titulált személyek kiadatásáig. A svéd jobboldali kormány Ulf Kristersson miniszterelnök vezetésével próbál eleget tenni ezeknek, azonban a török vezetés még mindig elégedetlen.
A bűnözők kiadatását, a terroristák vagyonának befagyasztását, az országban folytatott terroristatevékenységek beszüntetését illetően Ankara még nem látott konkrét lépést
− mutatott rá Mevut Cavusoglu török külügyminiszter szerdán svéd és finn hivatali kollégáival folytatott egyeztetése után. Hozzátette: a jelenlegi svéd kormány sokkal eltökéltebb és őszintébb, mint az elődje volt a tárgyalások tekintetében.
Ennek ellenére sokan úgy látják, Törökország vétója még sokáig helyben marad: az országban 2023 nyarán választásokat tartanak, szakértők szerint pedig Recep Tayyip Erdogan török elnök pozícióját erősítheti, ha erős, nem megalkuvó vezérként tűnik fel a nyugati szövetségesekkel szemben.
Borítókép: Sanna Marin finn miniszterelnök (jobbra) és Ulf Kristersson svéd kormányfő (Fotó: Twitter)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!