időjárás -4°C Abigél , Alex 2023. február 9.
logo

A finnek többsége Svédország nélkül is belépne a NATO-ba

Scheffer Joakim
2022.12.02. 16:44
A finnek többsége Svédország nélkül is belépne a NATO-ba

A finnek többsége belefáradt a NATO-csatlakozási folyamat elhúzódásába, a svédek nélkül is belépnének a szövetségbe − derült ki a Taloustutkimus közvéleménykutató intézet friss felméréséből. A megkérdezettek 52 százaléka azon az állásponton van, hogy amennyiben Finnország csatlakozását ratifikálná a szövetség összes tagállama, akkor Helsinkinek akár Svédországot hátrahagyva is be kell lépnie a NATO-ba. A válaszadók csaknem harminc százaléka továbbra is az ígéretekhez hűen, szomszédjával együtt fejezné be a csatlakozási folyamatot, húsz százalékuknak pedig nincs konkrét véleménye a kérdésben. 

Noha a felmérés eredményei árulkodók a finn társadalom álláspontjával kapcsolatban, ez valószínűleg nem fog változtatni a kormány tervein

 − írja az Euractiv brüsszeli hírügynökség.

A két észak-európai állam NATO-hoz fűzött viszonyát évtizedeken keresztül egymáshoz mérten alakították: ameddig egyikük semleges marad, addig a másik sem dönt a csatlakozás mellett. Amikor tavasszal, az ukrajnai háború kirobbanása után, az országaikat érő esetleges orosz támadástól tartva Stockholm és Helsinki − a svéd és a finn társadalom többségének támogatása mellett − úgy döntött, feladják semlegességüket és közösen nyújtják be csatlakozási kérelmüket, vezető politikusaik le is szögezték, csak kéz a kézben kérik felvételüket a szövetségbe. Ezen elhatározásukhoz azóta is tartják magukat, legutóbb október végén erősítették meg ígéretüket. 

Nagyon fontos, hogy Svédország és Finnország együtt csatlakozzon a szövetséghez

− fogalmazott Sanna Marin finn kormányfő. 

A két ország csatlakozásának útjában Törökország vétója áll, Ankara szerint Helsinki és − főként − Stockholm a török vezetés által terroristának tartott csoportokat támogat, többek közt a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Vétója feloldásáért Törökország számos követeléssel fordult Svédország felé, a terrorizmus elleni törvények megerősítésétől kezdve bizonyos, Ankara által terroristának titulált személyek kiadatásáig. A svéd jobboldali kormány Ulf Kristersson miniszterelnök vezetésével próbál eleget tenni ezeknek, azonban a török vezetés még mindig elégedetlen.

A bűnözők kiadatását, a terroristák vagyonának befagyasztását, az országban folytatott terroristatevékenységek beszüntetését illetően Ankara még nem látott konkrét lépést

− mutatott rá Mevut Cavusoglu török külügyminiszter szerdán svéd és finn hivatali kollégáival folytatott egyeztetése után. Hozzátette: a jelenlegi svéd kormány sokkal eltökéltebb és őszintébb, mint az elődje volt a tárgyalások tekintetében. 

Ennek ellenére sokan úgy látják, Törökország vétója még sokáig helyben marad: az országban 2023 nyarán választásokat tartanak, szakértők szerint pedig Recep Tayyip Erdogan török elnök pozícióját erősítheti, ha erős, nem megalkuvó vezérként tűnik fel a nyugati szövetségesekkel szemben.

 

Borítókép: Sanna Marin finn miniszterelnök (jobbra) és Ulf Kristersson svéd kormányfő (Fotó: Twitter)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.