A finnek többsége belefáradt a NATO-csatlakozási folyamat elhúzódásába, a svédek nélkül is belépnének a szövetségbe − derült ki a Taloustutkimus közvéleménykutató intézet friss felméréséből. A megkérdezettek 52 százaléka azon az állásponton van, hogy amennyiben Finnország csatlakozását ratifikálná a szövetség összes tagállama, akkor Helsinkinek akár Svédországot hátrahagyva is be kell lépnie a NATO-ba. A válaszadók csaknem harminc százaléka továbbra is az ígéretekhez hűen, szomszédjával együtt fejezné be a csatlakozási folyamatot, húsz százalékuknak pedig nincs konkrét véleménye a kérdésben.
Noha a felmérés eredményei árulkodók a finn társadalom álláspontjával kapcsolatban, ez valószínűleg nem fog változtatni a kormány tervein
− írja az Euractiv brüsszeli hírügynökség.
A két észak-európai állam NATO-hoz fűzött viszonyát évtizedeken keresztül egymáshoz mérten alakították: ameddig egyikük semleges marad, addig a másik sem dönt a csatlakozás mellett. Amikor tavasszal, az ukrajnai háború kirobbanása után, az országaikat érő esetleges orosz támadástól tartva Stockholm és Helsinki − a svéd és a finn társadalom többségének támogatása mellett − úgy döntött, feladják semlegességüket és közösen nyújtják be csatlakozási kérelmüket, vezető politikusaik le is szögezték, csak kéz a kézben kérik felvételüket a szövetségbe. Ezen elhatározásukhoz azóta is tartják magukat, legutóbb október végén erősítették meg ígéretüket.
Nagyon fontos, hogy Svédország és Finnország együtt csatlakozzon a szövetséghez
− fogalmazott Sanna Marin finn kormányfő.
