A viták és a támadások középpontjában mégis Magyarország áll. Miközben hazánkkal szemben jogállamisági aggályokat vetnek fel, addig beszédes és elgondolkodtató tény, hogy a baloldali pártok a jogállami keretek betartását kérik számon a magyar kormányon. A magyar jogalkotási gyakorlat szerint ugyanis szükséges és indokolt a társadalmi egyeztetés lefolytatása a két új NATO-tagjelölt ország csatlakozása ügyében. Ezt a jogi szempontot azonban nevetségesnek nevezte többek között a Demokratikus Koalíció és a Momentum is, amelyek a ratifikáció felgyorsítását követelik. Ennek fényében a baloldal reakciója hitelességi kérdéseket is felvet minden olyan ügyben, ami a jog és a jogállamiság helyzetét vitatja Magyarországon.
A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője
Borítókép: Finnország, a NATO és Svédország nemzeti zászlói a ceremónián, ahol Jens Stoltenberg NATO-főtitkár átveszi a Finnország és Svédország hivatalos csatlakozási kérelméről szóló dokumentumokat a katonai szövetség brüsszeli székházában 2022. május 18-án (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron)
