A szakember elmondta, a legnehezebb helyzetbe a gyermekek mellett a nők kerültek. A tálib hatalomátvétellel a Nyugat által támogatott kormánynak a nők helyzetét javító intézkedéseit szinte egytől egyig eltörölték: korlátozzák a munkavállalást, az oktatáshoz való hozzáférést, nem utazhatnak hosszabb távon férfi kísérő nélkül.
Gyakran egyedül kell nevelniük hat-hét gyermeket, a lánygyermekeket pedig sok esetben eladják, hogy a család többi tagja élelemhez jusson.
– A segélyszervezet mintegy száz, elsősorban egyedülálló nő részére szervez képzéseket, ahol megtanulhatnak írni-olvasni, táskát készíteni vagy éppen kötni – magyarázta Bálint Gábor. Hozzátette, a programban részt vevőknek megélhetési gondjaikban is segítenek.
Az afgán nép kilátástalan helyzetén nem segít a nemzetközi közösség hozzáállása sem. Egyrészt az ukrajnai háború miatt sokkal kevesebb figyelem jut más, szintén súlyos válságok kezelésére.
Másrészt Afganisztánnal szemben szankciókat léptettek életbe, mely nagyban megnehezíti a segélyszervezetek munkáját – erről beszélt a napokban Martin Schüepp, az ICRC európai és közép-ázsiai regionális igazgatója is.
Bálint Gábor elmondta, a büntetőintézkedések miatt gyakran akadoznak az ellátási láncok. – Jelenleg például a megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmag beszerzése az egyik legnagyobb kihívás az országban, már zajlanak az egyeztetések az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO), hogy ebben hogyan tudnánk segíteni – fogalmazott. Mindezek mellett a korábban befagyasztott afgán vagyont – az ígéretekkel ellentétben – sem szabadították még fel teljesen, pedig ez óriási segítséget jelentene az afgán népnek a viszontagságokkal teli tél átvészelésére.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!