időjárás 6°C Marcella 2023. január 31.
logo

„Az ukrajnai háború tovább tetézte az afgán válságot”

Scheffer Joakim
2022.12.02. 06:04
„Az ukrajnai háború tovább tetézte az afgán válságot”

– Az ukrajnai háború hatásai, az áremelkedések, a nehezen beszerezhető élelmiszerek csak tovább tetézték a tálib hatalomátvétel óta fennálló humanitárius válságot – fejtette ki lapunk megkeresésére Bálint Gábor, az Ökumenikus Segélyszervezet afganisztáni programjainak vezetője. Az elmúlt hetekben a világsajtó számtalan cikkben foglalkozott az ukránokra váró tél viszontagságaival, azonban Afganisztánban sincsenek sokkal jobb helyzetben a helyiek, sőt: az egyre fokozódó humanitárius válság miatt a közép-ázsiai állam népének sokkal keservesebb télre kell készülnie, mint tavaly.

A megélhetésért, élelemért belső szerveiket eladó emberek, étel helyett gyógyszereken élő gyermekek – az országban egyre többször találkozni ilyen és ehhez hasonló jelenségekkel, derül ki a BBC helyszíni riportjából. A nyugati közösség által segített kormány egy évvel ezelőtti bukásával a külföldi támogatásokat, valamint az afgán vagyon külföldi bankokban tárolt részét befagyasztották, a nemzetközi szervezetek kivonultak az országból, ez pedig mindent elsöprő gazdasági és humanitárius válságot indított el. A krízis azóta tovább gyűrűzött külső és belső hatások mentén. 

Drasztikusan megnőtt a munkanélküliség a feldolgozóiparban, a különböző szolgáltatói szektorokban, a bankrendszer még mindig csak limitáltan és megbízhatatlanul működik

– magyarázta Bálint Gábor, aki éppen a napokban tért haza Afganisztánból. Hozzátette, a mezőgazdasági szektort is megtépázták a különböző válságok: sokaknak el kellett adniuk gépeiket, állataikat, hogy élelmet vegyenek, mások földjeit a természeti csapások – az aszály, árvizek és földrengések – tették tönkre.

Fotó: Ökumenikus Segélyszervezet

– Év elején még úgy tűnt, hogy az akkor elinduló segélyprogramok valamennyire stabilizálni tudják az élelmezésbiztonságot, de ezeket az elképzeléseket keresztbe húzta az ukrajnai háború – mutatott rá a szakember az európai konfliktus egyik, Afganisztánt érintő negatív hatására. Állítását a számok is igazolják: a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) legutóbbi jelentése szerint 24 millió afgán szorul humanitárius segítségre, ez több mint fele a negyvenmilliós ország lakosságának. Ezenfelül körülbelül húszmillió embert érint súlyosan a bizonytalan élelmezési helyzet.

Az élelmezési válság kezelésére a segélyszervezet a Világélelmezési Programmal (WFP) karöltve újabb nagyszabású humanitárius programot indított el. Ennek keretében októbertől egészen júniusig több mint kétszázezer fő részére biztosítunk élelmiszer- és pénzalapú támogatást az ország északi Samangan tartományában

– fogalmazott Bálint Gábor, aki rámutatott: ez egy nagyon jelentős előrelépés az élelmezésbiztonság megteremtése felé.

A szakember elmondta, a legnehezebb helyzetbe a gyermekek mellett a nők kerültek. A tálib hatalomátvétellel a Nyugat által támogatott kormánynak a nők helyzetét javító intézkedéseit szinte egytől egyig eltörölték: korlátozzák a munkavállalást, az oktatáshoz való hozzáférést, nem utazhatnak hosszabb távon férfi kísérő nélkül. 

Gyakran egyedül kell nevelniük hat-hét gyermeket, a lánygyermekeket pedig sok esetben eladják, hogy a család többi tagja élelemhez jusson.

– A segélyszervezet mintegy száz, elsősorban egyedülálló nő részére szervez képzéseket, ahol megtanulhatnak írni-olvasni, táskát készíteni vagy éppen kötni – magyarázta Bálint Gábor. Hozzátette, a programban részt vevőknek megélhetési gondjaikban is segítenek.

Táskakészítést tanul egy afgán nő. Fotó: Ökumenikus Segélyszervezet

Az afgán nép kilátástalan helyzetén nem segít a nemzetközi közösség hozzáállása sem. Egyrészt az ukrajnai háború miatt sokkal kevesebb figyelem jut más, szintén súlyos válságok kezelésére.

Másrészt Afganisztánnal szemben szankciókat léptettek életbe, mely nagyban megnehezíti a segélyszervezetek munkáját – erről beszélt a napokban Martin Schüepp, az ICRC európai és közép-ázsiai regionális igazgatója is.

Bálint Gábor elmondta, a büntetőintézkedések miatt gyakran akadoznak az ellátási láncok. – Jelenleg például a megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmag beszerzése az egyik legnagyobb kihívás az országban, már zajlanak az egyeztetések az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO), hogy ebben hogyan tudnánk segíteni – fogalmazott. Mindezek mellett a korábban befagyasztott afgán vagyont – az ígéretekkel ellentétben – sem szabadították még fel teljesen, pedig ez óriási segítséget jelentene az afgán népnek a viszontagságokkal teli tél átvészelésére.

Borítókép: Tálib fegyveres áll őrt az élelmiszerért sorban állók mellett 2022 áprilisában (Fotó: AP/Ebrahim Noroozi)

Képmutató jenkik

A leghelyesebben tennék, ha jó mélyen hallgatnának, és nem oktatnának ki bennünket soha semmiből.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.