A megélhetésért, élelemért belső szerveiket eladó emberek, étel helyett gyógyszereken élő gyermekek – az országban egyre többször találkozni ilyen és ehhez hasonló jelenségekkel, derül ki a BBC helyszíni riportjából. A nyugati közösség által segített kormány egy évvel ezelőtti bukásával a külföldi támogatásokat, valamint az afgán vagyon külföldi bankokban tárolt részét befagyasztották, a nemzetközi szervezetek kivonultak az országból, ez pedig mindent elsöprő gazdasági és humanitárius válságot indított el. A krízis azóta tovább gyűrűzött külső és belső hatások mentén.
Drasztikusan megnőtt a munkanélküliség a feldolgozóiparban, a különböző szolgáltatói szektorokban, a bankrendszer még mindig csak limitáltan és megbízhatatlanul működik
– magyarázta Bálint Gábor, aki éppen a napokban tért haza Afganisztánból. Hozzátette, a mezőgazdasági szektort is megtépázták a különböző válságok: sokaknak el kellett adniuk gépeiket, állataikat, hogy élelmet vegyenek, mások földjeit a természeti csapások – az aszály, árvizek és földrengések – tették tönkre.
– Év elején még úgy tűnt, hogy az akkor elinduló segélyprogramok valamennyire stabilizálni tudják az élelmezésbiztonságot, de ezeket az elképzeléseket keresztbe húzta az ukrajnai háború – mutatott rá a szakember az európai konfliktus egyik, Afganisztánt érintő negatív hatására. Állítását a számok is igazolják: a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) legutóbbi jelentése szerint 24 millió afgán szorul humanitárius segítségre, ez több mint fele a negyvenmilliós ország lakosságának. Ezenfelül körülbelül húszmillió embert érint súlyosan a bizonytalan élelmezési helyzet.
Az élelmezési válság kezelésére a segélyszervezet a Világélelmezési Programmal (WFP) karöltve újabb nagyszabású humanitárius programot indított el. Ennek keretében októbertől egészen júniusig több mint kétszázezer fő részére biztosítunk élelmiszer- és pénzalapú támogatást az ország északi Samangan tartományában
– fogalmazott Bálint Gábor, aki rámutatott: ez egy nagyon jelentős előrelépés az élelmezésbiztonság megteremtése felé.
A szakember elmondta, a legnehezebb helyzetbe a gyermekek mellett a nők kerültek. A tálib hatalomátvétellel a Nyugat által támogatott kormánynak a nők helyzetét javító intézkedéseit szinte egytől egyig eltörölték: korlátozzák a munkavállalást, az oktatáshoz való hozzáférést, nem utazhatnak hosszabb távon férfi kísérő nélkül.
Gyakran egyedül kell nevelniük hat-hét gyermeket, a lánygyermekeket pedig sok esetben eladják, hogy a család többi tagja élelemhez jusson.
– A segélyszervezet mintegy száz, elsősorban egyedülálló nő részére szervez képzéseket, ahol megtanulhatnak írni-olvasni, táskát készíteni vagy éppen kötni – magyarázta Bálint Gábor. Hozzátette, a programban részt vevőknek megélhetési gondjaikban is segítenek.
Az afgán nép kilátástalan helyzetén nem segít a nemzetközi közösség hozzáállása sem. Egyrészt az ukrajnai háború miatt sokkal kevesebb figyelem jut más, szintén súlyos válságok kezelésére.
Másrészt Afganisztánnal szemben szankciókat léptettek életbe, mely nagyban megnehezíti a segélyszervezetek munkáját – erről beszélt a napokban Martin Schüepp, az ICRC európai és közép-ázsiai regionális igazgatója is.
Bálint Gábor elmondta, a büntetőintézkedések miatt gyakran akadoznak az ellátási láncok. – Jelenleg például a megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmag beszerzése az egyik legnagyobb kihívás az országban, már zajlanak az egyeztetések az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO), hogy ebben hogyan tudnánk segíteni – fogalmazott. Mindezek mellett a korábban befagyasztott afgán vagyont – az ígéretekkel ellentétben – sem szabadították még fel teljesen, pedig ez óriási segítséget jelentene az afgán népnek a viszontagságokkal teli tél átvészelésére.
