– Magyarország tízmillió dollárral támogatta, hogy a Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány múzeumot és kutatóközpontot nyithasson Washingtonban. Mostani útján többek között Csák János kulturális és Varga Judit igazságügyi miniszterrel tárgyalt Budapesten. Mit készítenek elő?
– Magyarország az elsők egyike volt a valaha kommunista uralom alatt élt országok sorában, amely nagylelkűen támogatta a júniusban megnyílt múzeumunk létrehozását. Ezért hálásak is vagyunk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az amerikaiak is minél több ismerettel rendelkezzenek a kommunizmusról mint a történelem szörnyű fejezetéről, amely világszerte mintegy százmillió halálos áldozatot követelt. Ezzel a legtöbben ugyanis nincsenek tisztában az Egyesült Államokban, miközben Kínában és másutt ma is mintegy másfélmilliárd ember él kommunista uralom alatt. Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról – amelynek egyetemes történeti jelentősége is van – amerikai magyarok bevonásával már az idén megemlékeztünk a 66. évforduló apropóján. Magam pedig októberben részt vettem és felszólaltam annak az ’56-os szabadságharcos-szobornak az avatásán, amelyet az Amerikai Magyar Koalíció emelt Atlantában.
Mindeközben együttműködünk a magyar kormánnyal egy jövő évi ’56-os időszaki kiállítás előkészítésében; ez is szóba került a tárgyalásokon.
– Különös, hogy ez a múzeum egy olyan ország fővárosában nyílt meg, amelynek a népe nem élt kommunista rendszerben…
– Abban is eltérünk a hasonló tematikájú magyar vagy balti múzeumoktól, hogy nem egy ország történelmére összpontosítunk, hanem arra a szenvedésre, amit a kommunizmus, ez a gonosz ideológia az egész világon okozott.
De felhívjuk a figyelmet arra a bátorságra és állhatatosságra is, amellyel sokan felvették a küzdelmet ezzel a rendszerrel.
Egyik projektünkben a kommunizmus túlélői nyolc-tíz perces videókban emlékeznek vissza arra, amit átéltek. Digitális tananyagokat is készítünk amerikai középiskoláknak. Két szövetségi államban, Arizonában és Floridában már elfogadta a törvényhozás az együttműködésünk kereteit, de jövőre más államokkal is megállapodunk, hogy helyet kapjunk az ottani tantervekben. Egy egész fejezetünk szól Magyarországról.
– Jobboldali, republikánus vezetésű államokat említett. A Biden-kormány is támogatja a munkájukat?
– Nem, ők még nem, de dolgozunk rajta. Amerikában jogi szempontból pártoktól független, nonprofit szervezet vagyunk. Magánadományokból és külföldi – a magyar mellett a lengyel és a balti – kormányok felajánlásaiból működünk.
– Mit tudnak a látogatóikról? Kiket érdekel ez a múzeum Amerikában?
– Kissé meglepett, hogy a legtöbb látogatónk egyszerű turista, akik százával jönnek. De ez nem meglepő abból a szempontból, hogy két háztömbre vagyunk a Fehér Háztól. Egy további nagy részt tesznek ki a szervezett látogatócsoportok: iskolások, egyetemisták. Nekik előadásokat is tartunk, találkozókat szervezünk Washington környékén élő túlélőkkel. Sok olyan amerikai is jön, akik személyesen vagy a családjuk révén érintettek.
Eljött például egy férfi, aki annak idején Csehszlovákiából menekült Amerikába. Elhozta a fiát is. Az apa a kiállításon annyira megrendült a felelevenedő emlékektől, hogy a fia azt mondta: azelőtt soha nem látta ilyennek. Pedig beszéltek otthon is az egykor történtekről.
– Egyre nagyobb teret uralnak Amerikában a neomarxista gondolatok, így az egyetemi szólászabadságot is korlátozó woke ideológia. Felhívják-e a figyelmet arra, hogy a fiatalok legyenek szkeptikusak ezzel szemben?
– Feltétlenül, ez fontos része a munkánknak. Hiszen nemcsak az intézményesült kommunista rendszerekre fókuszálunk, hanem arra is, milyen ideológia vezetett ezek kialakulásához. Az egész az emberi természet téves értelmezésében gyökerezik ugyanis, amely nem veszi figyelembe az egyén igényeit, hanem alárendeli őt az államnak, és ellenőrzése alatt tartja. Ennek egyes elemei demokratikus országokban is előfordulnak. A szólásszabadság például a társadalmunk egyik, különös védelemre szoruló alapköve. Amerikában ma a fiatalok egyre jobban érdeklődnek olyan ideológiák iránt, mint a szocializmus vagy a kommunizmus, mert vonzó a számukra az egyenlőség eszméje.
Márpedig a kommunizmus az elsők között iktatja ki a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságát, mert veszélyt jelent rá nézve. Így viszont később megnyílik az út a tömeggyilkosságokhoz is.
Ezt azonban az amerikai fiatalok sajnos nem tudják. A rendelkezésre álló felmérési adatok szerint egyre többen elhiszik, hogy George W. Bush vagy Bill Clinton amerikai elnök több embert öletett meg, mint Sztálin.
Borítókép: Andrew Bremberg, a washingtoni Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány elnöke (Forrás: Magyar Nemzet/Teknős Miklós)
