– Jobboldali, republikánus vezetésű államokat említett. A Biden-kormány is támogatja a munkájukat?
– Nem, ők még nem, de dolgozunk rajta. Amerikában jogi szempontból pártoktól független, nonprofit szervezet vagyunk. Magánadományokból és külföldi – a magyar mellett a lengyel és a balti – kormányok felajánlásaiból működünk.
– Mit tudnak a látogatóikról? Kiket érdekel ez a múzeum Amerikában?
– Kissé meglepett, hogy a legtöbb látogatónk egyszerű turista, akik százával jönnek. De ez nem meglepő abból a szempontból, hogy két háztömbre vagyunk a Fehér Háztól. Egy további nagy részt tesznek ki a szervezett látogatócsoportok: iskolások, egyetemisták. Nekik előadásokat is tartunk, találkozókat szervezünk Washington környékén élő túlélőkkel. Sok olyan amerikai is jön, akik személyesen vagy a családjuk révén érintettek.
Eljött például egy férfi, aki annak idején Csehszlovákiából menekült Amerikába. Elhozta a fiát is. Az apa a kiállításon annyira megrendült a felelevenedő emlékektől, hogy a fia azt mondta: azelőtt soha nem látta ilyennek. Pedig beszéltek otthon is az egykor történtekről.
– Egyre nagyobb teret uralnak Amerikában a neomarxista gondolatok, így az egyetemi szólászabadságot is korlátozó woke ideológia. Felhívják-e a figyelmet arra, hogy a fiatalok legyenek szkeptikusak ezzel szemben?
– Feltétlenül, ez fontos része a munkánknak. Hiszen nemcsak az intézményesült kommunista rendszerekre fókuszálunk, hanem arra is, milyen ideológia vezetett ezek kialakulásához. Az egész az emberi természet téves értelmezésében gyökerezik ugyanis, amely nem veszi figyelembe az egyén igényeit, hanem alárendeli őt az államnak, és ellenőrzése alatt tartja. Ennek egyes elemei demokratikus országokban is előfordulnak. A szólásszabadság például a társadalmunk egyik, különös védelemre szoruló alapköve. Amerikában ma a fiatalok egyre jobban érdeklődnek olyan ideológiák iránt, mint a szocializmus vagy a kommunizmus, mert vonzó a számukra az egyenlőség eszméje.
Márpedig a kommunizmus az elsők között iktatja ki a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságát, mert veszélyt jelent rá nézve. Így viszont később megnyílik az út a tömeggyilkosságokhoz is.
Ezt azonban az amerikai fiatalok sajnos nem tudják. A rendelkezésre álló felmérési adatok szerint egyre többen elhiszik, hogy George W. Bush vagy Bill Clinton amerikai elnök több embert öletett meg, mint Sztálin.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!