Nekünk ez velünk élő történelem, kötelességünk átadni a fiatal generációk számára azt a tudást, azt az ismeretet, amit tudni kell
– jelentette ki Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora azzal a kutatással kapcsolatban, amely a közelmúltban tíz kutató és kilenc hallgató részvételével indult az 1956 és 1963 között lezajlott, halálos ítélettel végződött perekről. Úgy fogalmazott: fontosnak tartja, hogy a hasonló kutatások eredményei Nyugat-Európában is megjelenjenek, mert ott nagyon keveset tudnak erről a témáról, és a kommunizmus bűneit nem lehet elfelejteni. Kifejtette, hogy a programban a Károli Bölcsészettudományi, Állam- és jogtudományi, illetve Hittudományi Kara, valamint a Széchenyi István Egyetem is részt vesz. Trócsányi László a részletekről elmondta: a Károli célul tűzte ki, hogy interdiszciplináris kutatásokat indítson, mert keveset tudunk a perek előkészítő szakaszának megfélemlítéseiről, arról, hogyan csikartak ki vallomásokat, továbbá az ügyészi, illetve a bírósági szakaszokról, ezért fontos a perdokumentáció elemzése. A kutatások eredményeit 2024-ben egy közös kötetben tetszik közzé – tette hozzá.
Külön öröm számunkra, hogy együtt dolgozhatunk a Nemzeti Emlékezet Bizottságával, és a mai napon egy együttműködési megállapodás aláírására is sor kerül
– hangsúlyozta a rektor, majd Földváryné Kiss Rékával közösen látta el kézjegyével a dokumentumot.
Minden ünnepélyes megállapodás annyit ér, amennyi közös munka és eredmény lesz mögötte
– jelentette ki Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke, rámutatva, hogy a Károli Gáspár Egyetem és a NEB között már régóta jó együttműködés zajlik, amelynek az együttműködési megállapodás aláírása egy fontos mérföldköve. Emlékeztetett: amikor 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulójára készülve a NEB elhatározta, hogy a kivégzéssel végződött perek ismeretanyagát elektronikus formában a nyilvánosság elé tárják, azt gondolták, hogy csak a meglévő információkat kell rendszerezni. Amikor azonban Szakolczai Attila vezetésével összeállt az ezeket vizsgáló munkacsoport, kiderült, hogy rengeteg ügyet gyakorlatilag nem is ismernek, pedig fontos ezek forrásértéke – tette hozzá. A cél az volt, hogy a szakértők szerepére irányítsák a figyelmet, mert a közös kutatásnak hiánypótló jelentősége van – hangsúlyozta.
A kádári megtorlás rendszerének jellemzői interdiszciplináris megközelítésben című konferencián Szakolczai Attila, Stipta István, Csikós Gábor, Kiss Paszkál, Horváth Miklós, Kovács Gábor, Szécsi András, Földváryné Kiss Réka, György Sándor és Józsa György tartott előadást.
Borítókép: Trócsányi László és Földváryné Kiss Réka az együttműködési megállapodás aláírásán (Fotó: Bach Máté)
