Nekünk ez velünk élő történelem, kötelességünk átadni a fiatal generációk számára azt a tudást, azt az ismeretet, amit tudni kell
– jelentette ki Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora azzal a kutatással kapcsolatban, amely a közelmúltban tíz kutató és kilenc hallgató részvételével indult az 1956 és 1963 között lezajlott, halálos ítélettel végződött perekről. Úgy fogalmazott: fontosnak tartja, hogy a hasonló kutatások eredményei Nyugat-Európában is megjelenjenek, mert ott nagyon keveset tudnak erről a témáról, és a kommunizmus bűneit nem lehet elfelejteni. Kifejtette, hogy a programban a Károli Bölcsészettudományi, Állam- és jogtudományi, illetve Hittudományi Kara, valamint a Széchenyi István Egyetem is részt vesz. Trócsányi László a részletekről elmondta: a Károli célul tűzte ki, hogy interdiszciplináris kutatásokat indítson, mert keveset tudunk a perek előkészítő szakaszának megfélemlítéseiről, arról, hogyan csikartak ki vallomásokat, továbbá az ügyészi, illetve a bírósági szakaszokról, ezért fontos a perdokumentáció elemzése. A kutatások eredményeit 2024-ben egy közös kötetben tetszik közzé – tette hozzá.
Külön öröm számunkra, hogy együtt dolgozhatunk a Nemzeti Emlékezet Bizottságával, és a mai napon egy együttműködési megállapodás aláírására is sor kerül
– hangsúlyozta a rektor, majd Földváryné Kiss Rékával közösen látta el kézjegyével a dokumentumot.
Minden ünnepélyes megállapodás annyit ér, amennyi közös munka és eredmény lesz mögötte
– jelentette ki Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke, rámutatva, hogy a Károli Gáspár Egyetem és a NEB között már régóta jó együttműködés zajlik, amelynek az együttműködési megállapodás aláírása egy fontos mérföldköve. Emlékeztetett: amikor 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulójára készülve a NEB elhatározta, hogy a kivégzéssel végződött perek ismeretanyagát elektronikus formában a nyilvánosság elé tárják, azt gondolták, hogy csak a meglévő információkat kell rendszerezni. Amikor azonban Szakolczai Attila vezetésével összeállt az ezeket vizsgáló munkacsoport, kiderült, hogy rengeteg ügyet gyakorlatilag nem is ismernek, pedig fontos ezek forrásértéke – tette hozzá. A cél az volt, hogy a szakértők szerepére irányítsák a figyelmet, mert a közös kutatásnak hiánypótló jelentősége van – hangsúlyozta.
