Az ENSZ csütörtökön rekordösszegű felhívást tett közzé 2023-ra, tekintettel az ukrajnai konfliktus és az éghajlatváltozás hatásai, továbbá az afrikai éhínség veszélye miatt megugró humanitárius szükségletekre. Az ENSZ humanitárius szervezeteinek jövőre 51,5 milliárd dollárra lesz szükségük, ami 25 százalékos növekedést jelent az ideihez képest. Ezek az alapok lehetővé tennék számukra, hogy fedezzék a 68 országban 230 millió, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő ember megsegítésére irányuló programjaikat.
Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügynökségének vezetője azt mondta, hogy jövőre valósítanák meg a valaha volt legnagyobb humanitárius programot. Az ENSZ azonban nem tud segíteni minden rászoruló emberen. Jövőre várhatóan világszerte 339 millió embernek lesz szüksége sürgősségi segítségre, szemben a 2022-es 274 millióval.
Griffiths hangsúlyozta, hogy a humanitárius szükségletek, amelyek a Covid–19 világjárvány után tetőztek, sajnos azóta sem csökkentek. Kifejtette, halálos aszályok és árvizek szedik áldozataikat Pakisztántól Afrika „szarváig”. Az ukrajnai háború Európa egy részét csatatérré változtatta. Világszerte több mint százmillió ember kényszerül lakóhelye elhagyására. Mindez annak a pusztításnak a tetejébe történik, amelyet a világjárvány a világ legszegényebb emberei számára okozott – tette hozzá. Az ENSZ felhívása a globális helyzetről fest borús képet. 2022 végére 53 országban legalább 222 millió ember szenvedett akut élelmiszerhiányban. Emellett 37 országban negyvenötmillió embert fenyeget az éhínség. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője néhány szükséget szenvedő országot is megnevezett, ezek Afganisztán, Etiópia, Haiti, Szomália és Dél-Szudán.
A közegészségügy is nyomás alatt áll világszerte, hiszen a Covid–19 és a majomhimlő-fertőzés (mpox) továbbra is fennáll, az ebola Ugandában ismét felbukkant, és világszerte több kolerajárvány is kitört, többek között Szíriában és Haitin.
Mindez az éghajlatváltozás hátterében zajlik, amely növeli a kockázatokat és a sebezhetőséget, különösen a szegény országokban. Az ENSZ szerint az évszázad végére a szélsőséges hőség annyi embert ölhet meg, mint a rák. Griffith szólt arról, hogy az adományozók nagylelkűsége nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a szükségletek gyors növekedését. Reményét fejezte ki, hogy 2023 a szolidaritás éve lesz a 2022-es „szenvedés éve” után. Az az ország, amely számára az ENSZ-nek jövőre a legtöbb forrásra lesz szüksége, Afganisztán 4,63 milliárd dollárral. Majd Szíria, Jemen és Ukrajna következik, megelőzve Etiópiát.
Borítókép: a 2022. szeptember 20-i képen az éhínség elől szükségtáborba menekült szomáliaiak vizet visznek az etióp határnál, a Gedo régióbeli Dollow város peremén (Fotó: MTI/AP/Jerome Delay)
