időjárás 2°C Adél 2023. január 29.
logo

Ismét megszakadhat a párbeszéd Szerbia és Koszovó között

Tóth Péter (Vajdaság)
2022.12.02. 18:00
Ismét megszakadhat a párbeszéd Szerbia és Koszovó között

A jelek szerint nem várható előrelépés Szerbia és Koszovó viszonyának rendezésében, miután Alekszandar Vucsics bejelentette tegnap, nem utazik el december 6-án a tiranai EU–Nyugat-Balkán-csúcsra. 

A szerb elnök a döntést azt követően hozta meg, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök egy nem Belgrád-párti szerb politikust nevezett ki kisebbségi miniszternek.

A Belgráddal szorosan együttműködő Szerb Lista képviselői ugyanis lemondtak tisztségeikről a koszovói kormányban a rendszámtáblák körüli vitákat követően, valamint amiatt, hogy Pristina továbbra sem tette lehetővé a koszovói szerb községek közösségének megalakítását. Belgrád továbbá azt is nehezményezi, hogy az Európai Unió nem követeli kellően erélyesen Pristinától a brüsszeli megállapodásban lefektetettek megvalósítását. Az uniós közvetítéssel nemrég született egyezség szerint Szerbia felhagy azzal, hogy koszovói települések nevével ellátott rendszámokat állítson ki, Koszovó pedig eláll a koszovói szerbek rendszámtáblacseréjére vonatkozó intézkedésektől, illetve a pénzbüntetések kirovásától – számolt be róla korábban lapunk.

Albin Kurti a fejlemények kapcsán ugyanakkor megismételte, hogy ellenzi a szerb községek közösségének megalakítását, mert az „Szerbia állama lenne Koszovón belül”.

A boszniai N1-nek adott interjújában újra kifejtette, hogy Belgrádnak először el kellene ismernie Koszovót. 

Az események Szerbia polgárainak véleményét is befolyásolják. A CRTA szervezet legfrissebb felmérése szerint többségük, hetven százalékuk nem hiszi, hogy a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatódhat, és annak eredményeként stabilizálódik a helyzet. A válaszadók 62 százaléka támogatja a párbeszéd folytatását, de olyan formában, hogy az ne vezessen Koszovó elismeréséhez. 

Sokatmondó lehet, hogy 21 százalékuk a párbeszéd felfüggesztését és a koszovói kérdés befagyasztását sürgeti, miközben szintén 21 százalékuk elfogadná Szerbia és Koszovó államiságának kölcsönös elismerését. 

A megkérdezett ezer személy 43 százaléka mondta azt, hogy közömbösen viszonyulna az európai uniós csatlakozási tárgyalások megszakításához.

A bővítés az Európai Unió három legfontosabb feladatainak egyike, ezért is lesz jelentős a december 6-i tiranai csúcs, amelyet az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok vezetői részvételével tartanak, és nagyon fontos, hogy Szerbia is ott legyen a találkozón

 – hangsúlyozta az MTI szerint Várhelyi Olivér biztos tegnap Belgrádban. 

A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos két sürgető kérdésről is tárgyalt a szerb elnökkel: az energetikáról és a migrációról. Előbbivel kapcsolatban elmondta, Brüsszel két és fél milliárd euróval (1022 milliárd forint) támogatja a nyugat-balkáni térséget annak érdekében, hogy a régió kezelni tudja az energiaválság miatt kialakult helyzetet. A migrációval kapcsolatban pedig Várhelyi Olivér arról beszélt, hogy senki nem tudja egyedül megállítani az illegális bevándorlókat, ezért összefogásra van szükség. 

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök a belgrádi elnöki palotában 2022. február 3-án (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.