Nem hajlandó megalakítani a koszovói szerb önkormányzatok közösségét Albin Kurti koszovói miniszterelnök annak ellenére, hogy annak létrehozásáról kilenc évvel ezelőtt egyezett meg Belgrád és Pristina, mert véleménye szerint azzal „kis Szerbia” jönne létre Koszovó területén – közölte az N1 regionális hírtelevízió csütörtökön. A koszovói miniszterelnök az N1 boszniai irodájának nyilatkozva elmondta, hogy Szerbia abban érdekelt, hogy Koszovó ne legyen független ország, a koszovói szerb önkormányzatok közössége viszont egy szerb miniállamá váljon Koszovó területén. Ők csak rombolni akarnak, semmit nem a koszovói szerbekért tesznek, hanem a koszovói albánok ellen – magyarázta.
Mint mondta: Belgrád arra törekszik, hogy Koszovó ne legyen működőképes.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovóban mintegy százezer szerb él, az ország északi részén körülbelül ötvenezer főre tehető nagyobb tömböt képeznek. Ezekből az önkormányzatokból alakítanák meg azt a közösséget, amely autonómiát biztosítana a kisebbségben élő koszovói szerbeknek. A koszovói kormányfő véleménye szerint a helyi szerbek autonómiatörekvései voltaképpen a Szerbiához csatlakozást készítenék elő, ezért ellenzi a közösség megalakítását.
A koszovói szerb önkormányzatok közösségének létrehozása volt az egyik első pont, amelyről Belgrád és Pristina megállapodott, amikor 2013-ban brüsszeli közvetítéssel a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd megkezdődött közöttük. A viszony rendezése mindkét ország európai integrációjának kulcsa.
A kapcsolat normalizálása érdekében a kölcsönös elismerésnek kell a megállapodás középpontjában állnia. Amennyiben Belgrád azt mondja, hogy ez soha nem történik meg, akkor ők a megállapodás ellen vannak
– magyarázta Albin Kurti. Hozzáfűzte, hogy a két fél közötti tárgyalás és megállapodás nem lesz könnyű, de lehetőséget kell adni a párbeszédnek.
Albin Kurti szerdán a koszovói parlamentben is arról beszélt, hogy nem érdekli a koszovói szerb önkormányzatok közössége, és soha nem fogja megalakítani. Petar Petkovics, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője erre reagálva kijelentette: a koszovói miniszterelnök úgy tűnik, mindent megtehet, mert a közösség megalakítását ugyan Brüsszel kérte, ám elutasítása semmilyen következménnyel nem jár Pristinára nézve. A koszovói miniszterelnök arról is beszélt, hogy ő személy szerint lezártnak tekinti Koszovó státusának kérdését, hiszen Koszovó független állam. Ezt a megnyilvánulást nem hagyta szó nélkül Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök, aki közölte, ha Albin Kurti lezártnak tekinti a kérdést, akkor ő is annak tekinti, csak ő egy másik, nemzetközi megállapodásra hivatkozva gondol Koszovó helyzetére.
Mint mondta: Koszovó státusát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata rögzíti, és Szerbia ezt tekinti mérvadónak.
Az 1244-es határozat az 1998–1999-es szerb–koszovói konfliktus lezárását követően fogadta el az ENSZ BT. A dokumentum egyrészt megerősítette az ENSZ tagállamainak elkötelezettségét a ma már nem létező Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, valamint a térség más államainak szuverenitása és területi épsége iránt, ugyanakkor megismételte azt a korábbi felhívást, amely szerint érdemi autonómiát és valódi önrendelkezést kell biztosítani Koszovó számára, illetve – és Belgrád számára ez a legfontosabb pont – Koszovót Jugoszlávia részeként határozatlan ideig nemzetközi igazgatás alá helyezte. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság közben megszűnt, és Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, így Pristina az ENSZ BT 1244-es határozatát már elavultnak tekinti.
Borítókép: Albin Kurti koszovói miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Ermal Meta)
