Albin Kurti szerdán a koszovói parlamentben is arról beszélt, hogy nem érdekli a koszovói szerb önkormányzatok közössége, és soha nem fogja megalakítani. Petar Petkovics, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője erre reagálva kijelentette: a koszovói miniszterelnök úgy tűnik, mindent megtehet, mert a közösség megalakítását ugyan Brüsszel kérte, ám elutasítása semmilyen következménnyel nem jár Pristinára nézve. A koszovói miniszterelnök arról is beszélt, hogy ő személy szerint lezártnak tekinti Koszovó státusának kérdését, hiszen Koszovó független állam. Ezt a megnyilvánulást nem hagyta szó nélkül Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök, aki közölte, ha Albin Kurti lezártnak tekinti a kérdést, akkor ő is annak tekinti, csak ő egy másik, nemzetközi megállapodásra hivatkozva gondol Koszovó helyzetére.
Mint mondta: Koszovó státusát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata rögzíti, és Szerbia ezt tekinti mérvadónak.
Az 1244-es határozat az 1998–1999-es szerb–koszovói konfliktus lezárását követően fogadta el az ENSZ BT. A dokumentum egyrészt megerősítette az ENSZ tagállamainak elkötelezettségét a ma már nem létező Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, valamint a térség más államainak szuverenitása és területi épsége iránt, ugyanakkor megismételte azt a korábbi felhívást, amely szerint érdemi autonómiát és valódi önrendelkezést kell biztosítani Koszovó számára, illetve – és Belgrád számára ez a legfontosabb pont – Koszovót Jugoszlávia részeként határozatlan ideig nemzetközi igazgatás alá helyezte. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság közben megszűnt, és Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, így Pristina az ENSZ BT 1244-es határozatát már elavultnak tekinti.
Borítókép: Albin Kurti koszovói miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Ermal Meta)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!