Spanyolországban az alkotmánybírósági tagok egy részének kinevezéséért a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács felel. A bíróságok igazgatásáért felelős testület 2018-ban lejárt mandátumát azonban nem sikerült megújítani, így a tanács tagjai még mindig azok a bírák és jogászok, akiket 2013-ban neveztek ki. Ahhoz, hogy a szervezetbe új tagok kerülhessenek, a jelenlegi törvények szerint háromötödös minősített többségre van szükség a parlament alsó- és felsőházában, vagyis a képviselőházban és a szenátusban is. Ez azt jelenti, hogy a kormánypárti szocialistáknak és az ellenzéki konzervatív Néppártnak mindenképpen meg kellene egyezniük egymással, de ez már évek óta nem sikerült, mert
a baloldal az ellenzék számára elfogadhatatlan, a szocialista párthoz lojális személyeket akar beültetni a testületbe.
A probléma tovább súlyosbodott idén júniusban, amikor a tizenkét tagú alkotmánybíróság tagjai közül négynek lejárt a mandátuma. Helyükre két bírót a kormánynak, kettőt pedig a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellett volna kineveznie szeptember közepéig, utóbbihoz a testületen belüli minősített, háromötödös többségre van szükség. A tanács konzervatív tagjai viszont nyár óta blokkolják a folyamatot, attól tartva, hogy az új alkotmánybírósági tagok belépésével a progresszív baloldali erők kerülnek túlsúlyba a taláros testületben.
Pedro Sánchez mindenkit megkerül
A Pedro Sánchez vezette szocialista kormány megelégelte az ellenzéki vétót, ezért előkészítette a terepet ahhoz, hogy az alkotmánybíróságba mielőbb saját embereit ültesse be. Már korábban is próbálkozott azzal a szocialista párt és a szélsőbaloldali Podemos alkotta koalíciós kormány, hogy az ellenzék megkerülésével tegye be saját embereit a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanácsba. Egy korábbi, de a nemzetközi tiltakozás miatt jegelt törvényjavaslat szerint a tanács tagjait a parlament nem minősített, hanem egyszerű többséggel választhatta volna meg, amivel a kormányoldal egyedül is rendelkezik. Most pedig olyan törvényjavaslatot szavazott meg a spanyol parlament, amelynek értelmében a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács háromötödös többség helyett egyszerű többséggel választhat alkotmánybírót, ezzel elősegítve azt, hogy a kormányhoz hű személyek kerüljenek az alkotmányosság felett őrködő testületbe.
A javaslat egyik legsúlyosabb eleme az, hogy ha a határidőn belül nem születik döntés az új alkotmánybírók személyéről, akkor büntetőjogi felelősséggel tartozik majd a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács azon tagja, aki blokkolja az új alkotmánybírók megválasztását. Börtönnel fenyegetni a testület egy tagját, amiért lelkiismerete és szakmai meggyőződése szerint nem támogat egy alkotmánybíró-jelöltet, az az igazságszolgáltatás függetlenségének súlyos aláásása
– nyilatkozta lapunknak Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója.