Magyarországot bírálja, de Spanyolországgal engedékeny az EU

Mindenféle kritika nélkül, tétlenül nézik végig az európai uniós intézmények a spanyol jogállamiság lebontását. A baloldali többségű spanyol parlament csütörtökön megszavazta azokat a törvénymódosításokat, amelyek alapján a szocialista vezetésű kormány megkönnyítené saját embereinek a kinevezését az alkotmánybíróságba, és lazítana a sikkasztás büntethetőségén, ezzel könnyítve a politikai korrupciót. A lépés előnyös a szocialisták parlamenti többségét biztosító katalán szeparatistáknak is. Az ellenzéki jobboldal a spanyol alkotmány elleni eddig legsúlyosabb támadásról beszél.

Brüsszel, 2022. december 14. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök újságírói kérdést hallgat, amint megérkezik az EU-tagállamok és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét (ASEAN) alkotó országok csúcstalálkozójára Brüsszelben 2022. december 14-én. Az egynapos találkozót a két szervezet nemzetközi kapcsolatainak 45. évfordulója alkalmából tartják. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Pedro Sánchez mindemellett november végén – az igazságszolgáltatási tanácsot megkerülve – megnevezte a kormány két saját jelöltjét a megüresedett alkotmánybírósági helyekre Juan Carlos Campo és Laura Díez személyében.

Hogy a kormány mennyire igyekszik politikai befolyást gyakorolni az alkotmánybíróság működésére, jól jelzi az is, hogy kiket nevezett ki saját jogon alkotmánybírónak. A spanyol taláros testület két tagját az alkotmány szerint a kormány nevezheti ki közvetlenül, de az, hogy Pedro Sánchez saját korábbi igazságügyi miniszterét, illetve a miniszterelnöki hivatal egyik korábbi munkatársát nevezi ki alkotmánybírónak, azt az üzenetet hordozza, hogy még a látszatra sem ügyel

 – kommentálta a döntést Farkas Vajk.

 

Szocialista segítség a katalán szeparatistáknak

Az ügynek mindemellett van egy Katalóniát érintő szála is, a mostani törvényjavaslatok ugyanis a spanyol baloldali parlamenti többséget biztosító katalán függetlenségi erőknek kedveznek, miközben a korrupciót is megkönnyítik. Eltörölik a lázadás bűntettét és azt súlyos rendbontásként kezelik ezentúl, így akik a függetlenség jegyében tömegeket mozgatnak meg és erőszakos utcai megmozdulásokat szerveznek – például Katalóniában –, mostantól tizenöt helyett legfeljebb öt évre kerülnek börtönbe.

Az eddiginél jóval enyhébb büntetésre számíthatnak azok a katalán nacionalisták, akik az elszakadást népszerűsítő kampányokra költötték el a központi kormány által rendelkezésre bocsátott forrásokat.

Módosul a sikkasztás bűncselekményének tényállása, és csak az az állami tisztviselő lesz büntethető, aki saját maga is gazdagodott a törvénytelenül felhasznált közpénzből. A Katalónia függetlenségét 2017-ben egyoldalúan és alkotmányellenesen kikiáltó, majd Brüsszelbe menekült Carles Puigdemont volt katalán elnökre az eddigi törvények szerint tizenkét év börtön várt volna, de a módosítások következtében mindössze négy évet kellene rács mögött töltenie.

A spanyol ellenzéki jobboldali Vox bizalmatlansági indítvány benyújtására próbálta rávenni a szintén ellenzéki Néppártot és az Állampolgárok nevű centrista pártot.

Santiago Abascal, a Vox elnöke szerint a spanyol kormány puccsot hajt végre.

A Néppárt szerint a kormány célja végleg lerombolni Spanyolországot, míg az Állampolgárok úgy véli, a spanyol alkotmány elleni eddigi legsúlyosabb támadásnak vagyunk szemtanúi.

Bár a jobboldal bízott abban, hogy Brüsszel megállítja Pedro Sánchez terveit, Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, aki ősszel személyesen gyűjtött információkat a spanyol igazságügyi rendszer helyzetéről, most szűkszavúan annyit mondott: „Spanyolország nem az első ország az EU-ban, ahol volt kormánytagok kerülnek az alkotmánybíróságba”. Ezzel gyakorlatilag zöld jelzést adott a Pedro Sánchez vezette szocialistáknak arra, hogy saját embereiknek biztosítsanak helyet a testületben, veszélybe sodorva a bírói függetlenséget. Reynders továbbra is a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács megújítására helyezte a hangsúlyt.

 

Kettős mércét alkalmaz az EU

Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója szerint az uniós szervek hallgatása a legékesebb jele annak, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmaz a tagállamokkal szemben.

Tipikus baloldali taktikának vagyunk szemtanúi: nincs megfelelő többségük, demokratikus felhatalmazásuk egy döntés meghozatalához vagy egy tisztségviselő kinevezéséhez, ezért az előírt többséget akarják csökkenteni és még csak véletlenül sem a szükséges konszenzust létrehozni. Ugyanezt csinálják az EU-ban is, amikor a főleg külpolitikai döntések meghozatalához szükséges konszenzuskötelezettség eltörlését akarják elérni, amikor például a magyar kormány nem járul hozzá egy-egy olyan döntéshez, amely magyar, sőt nemegyszer európai érdeket sértene

– hangsúlyozta a szakértő.

Farkas Vajk szerint a spanyol szocialista kormány sokkal súlyosabb dolgokat akar véghez vinni az igazságszolgáltatásban és vitt már végbe a kormányzása alatt az állami intézmények és a média megszállásában, mint amilyen vádak a magyar kormánnyal szemben akár csak megfogalmazódtak. Mégis Magyarországtól akar pénzeket visszatartani Brüsszel, miközben Spanyolországba már folyósítják azokat a Covid utáni helyreállítási pénzeket, amelyek nagyon jól jönnek a jövő évi választásokra készülő baloldali kormánynak.

Ebből is látszik, hogy az EU-nak valójában nem a magyar jogállamisággal van baja, hanem a magyar emberekkel, akik úgy döntöttek, hogy olyan kormányt választanak, amely kiáll a magyarok érdekei mellett

– jegyezte meg Farkas Vajk.

Borítókép: Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Brüsszelben 2022. december 14-én (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)