Spanyolországban az alkotmánybírósági tagok egy részének kinevezéséért a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács felel. A bíróságok igazgatásáért felelős testület 2018-ban lejárt mandátumát azonban nem sikerült megújítani, így a tanács tagjai még mindig azok a bírák és jogászok, akiket 2013-ban neveztek ki. Ahhoz, hogy a szervezetbe új tagok kerülhessenek, a jelenlegi törvények szerint háromötödös minősített többségre van szükség a parlament alsó- és felsőházában, vagyis a képviselőházban és a szenátusban is. Ez azt jelenti, hogy a kormánypárti szocialistáknak és az ellenzéki konzervatív Néppártnak mindenképpen meg kellene egyezniük egymással, de ez már évek óta nem sikerült, mert
a baloldal az ellenzék számára elfogadhatatlan, a szocialista párthoz lojális személyeket akar beültetni a testületbe.
A probléma tovább súlyosbodott idén júniusban, amikor a tizenkét tagú alkotmánybíróság tagjai közül négynek lejárt a mandátuma. Helyükre két bírót a kormánynak, kettőt pedig a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellett volna kineveznie szeptember közepéig, utóbbihoz a testületen belüli minősített, háromötödös többségre van szükség. A tanács konzervatív tagjai viszont nyár óta blokkolják a folyamatot, attól tartva, hogy az új alkotmánybírósági tagok belépésével a progresszív baloldali erők kerülnek túlsúlyba a taláros testületben.
Pedro Sánchez mindenkit megkerül
A Pedro Sánchez vezette szocialista kormány megelégelte az ellenzéki vétót, ezért előkészítette a terepet ahhoz, hogy az alkotmánybíróságba mielőbb saját embereit ültesse be. Már korábban is próbálkozott azzal a szocialista párt és a szélsőbaloldali Podemos alkotta koalíciós kormány, hogy az ellenzék megkerülésével tegye be saját embereit a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanácsba. Egy korábbi, de a nemzetközi tiltakozás miatt jegelt törvényjavaslat szerint a tanács tagjait a parlament nem minősített, hanem egyszerű többséggel választhatta volna meg, amivel a kormányoldal egyedül is rendelkezik. Most pedig olyan törvényjavaslatot szavazott meg a spanyol parlament, amelynek értelmében a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács háromötödös többség helyett egyszerű többséggel választhat alkotmánybírót, ezzel elősegítve azt, hogy a kormányhoz hű személyek kerüljenek az alkotmányosság felett őrködő testületbe.
A javaslat egyik legsúlyosabb eleme az, hogy ha a határidőn belül nem születik döntés az új alkotmánybírók személyéről, akkor büntetőjogi felelősséggel tartozik majd a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács azon tagja, aki blokkolja az új alkotmánybírók megválasztását. Börtönnel fenyegetni a testület egy tagját, amiért lelkiismerete és szakmai meggyőződése szerint nem támogat egy alkotmánybíró-jelöltet, az az igazságszolgáltatás függetlenségének súlyos aláásása
– nyilatkozta lapunknak Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója.
Pedro Sánchez mindemellett november végén – az igazságszolgáltatási tanácsot megkerülve – megnevezte a kormány két saját jelöltjét a megüresedett alkotmánybírósági helyekre Juan Carlos Campo és Laura Díez személyében.
Hogy a kormány mennyire igyekszik politikai befolyást gyakorolni az alkotmánybíróság működésére, jól jelzi az is, hogy kiket nevezett ki saját jogon alkotmánybírónak. A spanyol taláros testület két tagját az alkotmány szerint a kormány nevezheti ki közvetlenül, de az, hogy Pedro Sánchez saját korábbi igazságügyi miniszterét, illetve a miniszterelnöki hivatal egyik korábbi munkatársát nevezi ki alkotmánybírónak, azt az üzenetet hordozza, hogy még a látszatra sem ügyel
– kommentálta a döntést Farkas Vajk.
Szocialista segítség a katalán szeparatistáknak
Az ügynek mindemellett van egy Katalóniát érintő szála is, a mostani törvényjavaslatok ugyanis a spanyol baloldali parlamenti többséget biztosító katalán függetlenségi erőknek kedveznek, miközben a korrupciót is megkönnyítik. Eltörölik a lázadás bűntettét és azt súlyos rendbontásként kezelik ezentúl, így akik a függetlenség jegyében tömegeket mozgatnak meg és erőszakos utcai megmozdulásokat szerveznek – például Katalóniában –, mostantól tizenöt helyett legfeljebb öt évre kerülnek börtönbe.
Az eddiginél jóval enyhébb büntetésre számíthatnak azok a katalán nacionalisták, akik az elszakadást népszerűsítő kampányokra költötték el a központi kormány által rendelkezésre bocsátott forrásokat.
Módosul a sikkasztás bűncselekményének tényállása, és csak az az állami tisztviselő lesz büntethető, aki saját maga is gazdagodott a törvénytelenül felhasznált közpénzből. A Katalónia függetlenségét 2017-ben egyoldalúan és alkotmányellenesen kikiáltó, majd Brüsszelbe menekült Carles Puigdemont volt katalán elnökre az eddigi törvények szerint tizenkét év börtön várt volna, de a módosítások következtében mindössze négy évet kellene rács mögött töltenie.
A spanyol ellenzéki jobboldali Vox bizalmatlansági indítvány benyújtására próbálta rávenni a szintén ellenzéki Néppártot és az Állampolgárok nevű centrista pártot.
Santiago Abascal, a Vox elnöke szerint a spanyol kormány puccsot hajt végre.
A Néppárt szerint a kormány célja végleg lerombolni Spanyolországot, míg az Állampolgárok úgy véli, a spanyol alkotmány elleni eddigi legsúlyosabb támadásnak vagyunk szemtanúi.
Bár a jobboldal bízott abban, hogy Brüsszel megállítja Pedro Sánchez terveit, Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, aki ősszel személyesen gyűjtött információkat a spanyol igazságügyi rendszer helyzetéről, most szűkszavúan annyit mondott: „Spanyolország nem az első ország az EU-ban, ahol volt kormánytagok kerülnek az alkotmánybíróságba”. Ezzel gyakorlatilag zöld jelzést adott a Pedro Sánchez vezette szocialistáknak arra, hogy saját embereiknek biztosítsanak helyet a testületben, veszélybe sodorva a bírói függetlenséget. Reynders továbbra is a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács megújítására helyezte a hangsúlyt.
Kettős mércét alkalmaz az EU
Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója szerint az uniós szervek hallgatása a legékesebb jele annak, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmaz a tagállamokkal szemben.
Tipikus baloldali taktikának vagyunk szemtanúi: nincs megfelelő többségük, demokratikus felhatalmazásuk egy döntés meghozatalához vagy egy tisztségviselő kinevezéséhez, ezért az előírt többséget akarják csökkenteni és még csak véletlenül sem a szükséges konszenzust létrehozni. Ugyanezt csinálják az EU-ban is, amikor a főleg külpolitikai döntések meghozatalához szükséges konszenzuskötelezettség eltörlését akarják elérni, amikor például a magyar kormány nem járul hozzá egy-egy olyan döntéshez, amely magyar, sőt nemegyszer európai érdeket sértene
– hangsúlyozta a szakértő.
Farkas Vajk szerint a spanyol szocialista kormány sokkal súlyosabb dolgokat akar véghez vinni az igazságszolgáltatásban és vitt már végbe a kormányzása alatt az állami intézmények és a média megszállásában, mint amilyen vádak a magyar kormánnyal szemben akár csak megfogalmazódtak. Mégis Magyarországtól akar pénzeket visszatartani Brüsszel, miközben Spanyolországba már folyósítják azokat a Covid utáni helyreállítási pénzeket, amelyek nagyon jól jönnek a jövő évi választásokra készülő baloldali kormánynak.
Ebből is látszik, hogy az EU-nak valójában nem a magyar jogállamisággal van baja, hanem a magyar emberekkel, akik úgy döntöttek, hogy olyan kormányt választanak, amely kiáll a magyarok érdekei mellett
– jegyezte meg Farkas Vajk.
Borítókép: Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Brüsszelben 2022. december 14-én (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
