A dán miniszterelnök tavaly januárban meghökkentő kijelentést tett a parlamentben. Mette Frederiksen azt mondta, az a célja, hogy a jövőben egyetlenegy migráns se érkezzen Dániába. A szociáldemokrata kormányfő ezt akkor mondta, amikor az előző évben, 2020-ban már rekordalacsony számú menedékkérőt regisztráltak a skandináv országban, mindössze 1547 főt.
Svédországban idén elérheti a 15 ezret is ez a szám, ami jelentős emelkedés a 2021-es 11 ezerhez képest.
Az októberben hivatalba lépett Kristersson-kormány jelentős változtatásokra készül, többek között a határellenőrzés szigorításával, a kvóta alapján elosztott migránsok számának drasztikus csökkentésével, az állandó tartózkodási engedélyek felülvizsgálatával és visszavonásával, a kitoloncolások felgyorsításával, a segélyek csökkentésével, a családegyesítés, illetve az állampolgársághoz jutás követelményeinek szigorításával.
A jobbközép kabinet jelenlegi politikája éles fordulatot jelent nemcsak az előző szociáldemokrata kormányéhoz, hanem ahhoz képest is, mint amikor legutóbb kormányon voltak, a 2010-es évek elején, akkor ugyanis a korlátozás nélküli bevándorlás volt a fősodor a jobboldalon is.
A mostani hárompárti koalíció életképességét a választáson legerősebb jobboldali párttal, ám a kormányból kihagyott radikális Svéd Demokratákkal (SD) kötött megállapodás biztosítja. A Mérsékelt, Kereszténydemokrata és Liberális Pártokból álló kisebbségi kabinet és az SD az úgynevezett Tidö-szerződésben foglalta össze azokat a sarokpontokat, melyek a kormányzati munka alapját kell hogy jelentsék.
A radikálisok a kisebbségi kormány támogatásának legfontosabb feltételéül a migrációs politikájuk kormányzati agendába való emelését szabták, és ezt meg is kapták.
Úgy tűnik, hogy az új kabinet rögtön hozzáfogott a bevándorláspolitika szigorításába, legalábbis erre enged következtetni a migrációügyi miniszter igen aktív médiaszereplése. A mérsékelt párti Maria Malmer Stenergard az elmúlt napokban tett nyilatkozata, miszerint az állandó tartózkodási engedély megléte nem jelent örökre szóló svédországi jelenlétet, majdnem akkora meghökkenést okozott, mint a dán miniszterelnök tavalyi kijelentése.
Szeretnénk megtalálni a módját annak, hogy a bevándorlási hivatal rendszeresen megvizsgálja, fennáll-e a tartózkodási engedély kiadásának indoka. A cél az, hogy visszavonjuk ezeket, olyan esetekben, mint például ha a nem biztonságos országból menekült személy visszatér nyaralni származási országába
– mondta el a Svenska Dagbladetnek. A tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek tervvel kell rendelkezniük a miniszter szerint, hogy svéd állampolgárokká váljanak, ugyanakkor ennek feltételeit szigorítani kívánják. Elvárássá akarják tenni többek között a svéd nyelv ismeretét, az anyagi önellátást, miközben az eddigi hatéves folyamatos svédországi tartózkodás követelményét nyolcra emelnék.
Malmer Stenergard szerint az illegális migránsok száma is igen magas Svédországban, becslések szerint eléri a százezer főt. A kormány el szeretné érni, hogy az önkormányzatok és hatóságok kötelesek legyenek értesíteni a rendőrséget és a migrációs hivatalt, ha engedély nélküli személyt fedeznek fel, annak érdekében, hogy intézkedhessenek a kiutasításukról.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy jövőre a kvótaelosztás alapján befogadott migránsok számát ötezerről kilencszázra kell csökkenteni.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága ennek kapcsán már ki is fejezte aggodalmát, rámutatva arra, hogy a kvótamenekült-rendszer biztonságos és ellenőrzött módja a háború elől menekülő emberek védelmének.
Borítókép: Migránsok Koppenhágában svédországi beutazásra várnak. (Fotó: AFP/Asger Ladefoged)
