A helyi szerbek képviselői és Belgrád szerint is veszélybe került a koszovói szerbek biztonsága, ezért Szerbia arra kérte a NATO békefenntartóit, engedélyezzék számára szerb katonák és rendőrök Koszovóba telepítését. Alekszandar Vucsics hétfőn megismételte korábbi kijelentését, miszerint kételkedik abban, hogy Belgrád megkapja az engedélyt, a fennálló helyzet miatt azonban mindenképpen el kellett küldeni ezt a kérést.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a közösségi médiában reagált a barikádállításra. Miután véleménye szerint a rendszámtáblák ügyében megoldás született, és a tervezett választást is elhalasztották, „a bűnbandáknak Koszovó északi részén a legcsekélyebb alapjuk sincs arra, hogy barikádokat emeljenek, és erőszakos támadást hajtsanak végre a koszovói rendőrség ellen”.
Kurti emellett kilátásba helyezte, hogy amennyiben Szerbia katonákat küld a térségbe, akkor Koszovó határozottan meg fogja védeni magát.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.
Josep Borrell, az uniós diplomácia vezetője aggasztónak nevezte a hétvégén Koszovóban kialakult helyzetet.
Azt hittük, azt követően, hogy megállapodásra jutott Szerbia és Koszovó a két éve tartó rendszámtáblavitában, a kedélyek megnyugodtak. A hétvégén történtek azonban nem elfogadhatók
– fogalmazott Borrell, majd hozzátette: minden félnek meg kell értenie, hogy az erőszak nem kifizetődő. Vissza kell térni az EU közvetítésével zajló párbeszédhez.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!